Kartörténet

A DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR TÖRTÉNETE


1. A JOGAKADÉMIA KORSZAKA (1776-1892)

2. A GYŐRI JOGÁSZKÉPZÉS ÚJRAINDÍTÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMMEL (1995-2006)

3. A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM JOG- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁNAK ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI INTÉZETE (2002-2007)

4. A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA (2007-től napjainkig)

4.1. A Kar vezetése

4.2. A Kar szervezeti egységei

4.3. A Kar képzési struktúrája

 

1. A JOGAKADÉMIA KORSZAKA (1776-1892)

Győr városának a Dunántúl fejlődésében betöltött szerepe a török 1598-as kiűzése után, a XVII. század folyamán nőtt meg jelentősen. A tizenötéves háborút lezáró zsitvatoroki béke (1606) rögzítette a Magyar Királyság és a török hódoltság határait a következő évtizedekre. Esztergom elvesztése következtében a Dunántúl egyház-igazgatási és oktatási-szellemi központja Győr lett.

A győri jogászképzés története a XVIII. század első évtizedeire nyúlik vissza. Az itt működő jezsuita gimnáziumban 1700-tól kazuisztikát, majd logikát kezdtek oktatni. 1718-tól a tanulmányi rendszer két fokozatát különítették el; a gimnáziumi képzés mellett megjelent a felsőfokú képzés, amelyet „főiskola” illetve „akadémia” névvel illettek. A tíz év szünet után 1745-ben újra megnyílt jezsuita akadémián természetjogot és hermeneutikát is oktattak. Habár XIV. Kelemen pápa az 1773-ban kiadott bullájával feloszlatta a jezsuita rendet, a győri akadémia működése folyamatos maradt, ugyanis Mária Terézia királynő rendelete alapján gróf Zichy Ferenc győri püspök biztosította az oktatói utánpótlást más paptanárok személyében.

A magyarországi felsőoktatás fejlődésének mérföldköve volt, hogy a hivatalnokképzés biztosítása érdekében a nagyszombati egyetem mellett a királynő 1776-ban öt akadémia (Győr, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad, Zágráb) működését engedélyezte. A Győri Királyi Akadémia – amely az öt közül egyedüliként a mai Magyarország területén jött létre – az 1776/1777-es tanévben kezdte meg működését; az első ünnepélyes évnyitóra 1776. november 6-án került sor. A tanulmányi rendszert a királynő nevelés- és oktatásügyi reformokat tartalmazó, 1777-ben kiadott Ratio Educationis című rendelete határozta meg. Az Akadémia „államosítása” ezzel vált teljessé.

            A Győri Királyi Akadémián három kar; a bölcseleti, a hittudományi és a jogi működött. A kétéves jogi tanulmányokat az kezdhette meg, aki a bölcseleti kar mindkét osztályát elvégezte. A jogi kar tárgycsoportjai a következők voltak: államtan; kamarai és gazdasági tudományok; természet-, nemzetközi- és egyetemes közjog; egyházjog. II. József rendelete értelmében az Akadémia az 1785/1786-os tanévtől Pécsen működött; majd másfél évtizedes távollét után, az észak-dunántúli vármegyék és a győri káptalan folyamodványára I. Ferenc király 1802-ben döntött az Akadémia Győrbe való visszahelyezéséről.

Az 1806-ban kibocsátott, ún. második Ratio Educationis alapján a jogi tanulmányok rendje is átalakult; a háromévessé váló képzésben nagyobb hangsúlyt kaptak a római jogi, illetve a magyar magánjogi és a büntetőjogi tantárgyak. A napóleoni háborúk Győr városát és az Akadémia működését sem hagyták érintetlenül. Az 1809. június 14-i kismegyeri csatában 29 hallgató vett részt, tiszteletükre 2012 júniusában emlékoszlopot állítottak a Széchenyi István Egyetem campusán.

Az intézmény működésében lényeges változást jelentett, hogy 1844-től a tantárgyak többségét magyarul oktatták. Az Akadémia hallgatói az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet vállaltak, sokan lettek a nemzetőrség és a honvédség tagjai. A jogi képzés reformja keretében az Akadémia megszüntetése már a forradalom előtt felmerült, azonban erre csak 1850-ben – részben politikai okokból – került sor; a bölcseleti tárgyakat a győri főgimnáziumi képzésbe illesztették be.

A megszűnést követő másfél évtizedben Győr város és vármegye mindent megtett annak érdekében, hogy az Akadémia ismét létrejöhessen. A régi-új intézmény végül a kiegyezés évében, 1867-ben nyitotta meg kapuit Győri Királyi Jogakadémia néven. Az első igazgató Hajnik Imre lett, őt 1872-ben Kautz Gusztáv követte, aki az intézmény 1892-es bezárásáig állt annak élén. A jogakadémiák működését 1874-ben megreformálták, az oktatási struktúrát a tudományegyetemihez igazították. Ennek szellemében a képzés ideje négy évre nőtt, és a Jogakadémiát Győri Királyi Jog- és Államtudományi Karrá nevezték át. Ugyanakkor kizárólag az egyetemi jogi karok adhattak doktori címet, és az ügyvédi vizsgák is csak ott voltak letehetők. Az előzőek miatt a hallgatók száma folyamatosan csökkent, és egy 1888-ból származó királyi rendelet alapján az intézmény 1892 júliusában megszűnt.

Működése idején a Győri Királyi Akadémia, majd a Jogakadémia az Észak-Dunántúl egyik szellemi bölcsőjévé vált. A felvilágosodás, a reformkor, majd a kiegyezés utáni évtizedek kiváló társadalom- és jogtudósai, államférfiúi, közírói oktatattak és tanultak az intézményben. Akadémiai tanárok voltak többek között Csatskó Imre és Pauler Tivadar büntetőjogászok, Karvasy Ágoston magánjogász vagy Timon Ákos jogtörténész. A hallgatók közül kiemelendő az 1867-es kiegyezés jogi kereteinek megalkotója, a „haza bölcse”, Deák Ferenc, aki 1817 és 1821 között tanult Győrben. Neves hallgatója volt még az intézménynek – a teljesség igénye nélkül – Csány László, a Szemere-kormány közlekedési minisztere, Balogh Jenő későbbi igazságügy-miniszter, vagy Mikszáth Kálmán író. Győr város történetében fontos szerepet betöltő későbbi polgármesterek is a Jogakadémián tanultak, többek között Zechmeister Károly és Wennes Jenő.

 

2. A GYŐRI JOGÁSZKÉPZÉS ÚJRAINDÍTÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMMEL (1995-2006)

A győri jogászképzés 1892-ben történt megszűnését követő egy évszázadban több elképzelés született annak újjáélesztésére, azonban ennek feltételei csak az 1990-es években váltak adottá.

            A győri felsőoktatási intézmények történetének mérföldköve volt, hogy 1968-ban megkezdte működését a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola. Győr-Révfalu városrészben épült fel a Főiskola campusa, amelyet 1974-től 1977-ig, az intézetek Győrbe telepítésével folyamatosan vehették birtokba az oktatók és a hallgatók. A KTMF 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét. A Főiskola vezetése a nyolcvanas évek második felében célkitűzésként fogalmazta meg az egyetemmé válást. Ennek érdekében megtervezték az oktatási struktúra kiszélesítését; a műszaki mellett többek között a jogi és a közgazdasági képzés elindítását.

            Az említett fejlesztések anyagi alapjainak biztosítása érdekében 1990 júniusában megalakult az Universitas-Győr Alapítvány, amelyet Győr Megyei Város Tanácsa, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, a Magyar Államvasutak, a Magyar Műsorszóró Vállalat, a Magyar Posta, a Magyar Távközlési Vállalat, a Magyar Vagon- és Gépgyár és a Főiskola hozott létre.

            1992 októberében Szekeres Tamás főigazgató felkérte Bihari Mihályt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Politológia Tanszékének vezetőjét, hogy készítsen tanulmányt a jogi képzés megindításának lehetőségeiről a Főiskola egyetemmé történő fejlesztése keretében. Az anyag elkészülte után, 1993 januárjában került sor Győrben a Széchenyi István Egyetem koncepciójának bemutatására, amelynek a jogászképzés szerves részét képezte. A Szekeres Tamás által felkért hattagú bizottság vezetője Bihari Mihály volt, tagjai Szalay Gyula győri főiskolai tanár, Horváth Pál egyetemi tanár, Kukorelli István egyetemi docens, Hársfalvi Rezső egyetemi adjunktus és Nagy Tibor Gyula minisztériumi főosztályvezető voltak.

A bizottság tagjai egyeztetéseket folytattak az új képzési hely leendő oktatóival és a győri jogász hivatásrendek képviselőivel. Havasiné Orbán Mária, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság elnöke, Nagy Zoltán, az ottani Büntető Kollégium vezetője, Vincze István, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség főügyésze, Écsi Béla és Havasi Dezső, a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara egymást követő elnökei támogatásukról biztosították a jogászképzés itteni elindítását. Az említett személyek – és az általuk vezetett szervezetek tagjai – később óraadóként és a záróvizsga-bizottságok tagjaiként vettek és vesznek részt az oktatásban.

A hattagú bizottság – az összetett előkészítő munkát követően – 1994 szeptemberére dolgozta ki a jogászképzés elindításának részletes ütemtervét, amelyet Szekeres főigazgató Ficzere Lajos, az ELTE ÁJK dékánja elé terjesztett. Ezt követően Szekeres Tamás és Szalay Gyula tárgyalásokat folytatott Lamm Vandával, az MTA Jogtudományi Intézetének igazgatójával az együttműködés háromoldalúvá történő bővítéséről. Az 1994 októberében elkészült megállapodás-tervezet alapján a győri jogászképzés feltételeinek megteremtését és biztosítását az ELTE ÁJK, a Főiskola és az MTA JTI is vállalta.

            1995 januárjában Ficzere Lajos és Szekeres Tamás Előkészítő Bizottságot hozott létre, amelynek vezetője Fürész Klára dékánhelyettes lett. Az ELTE ÁJK Kari Tanácsa februárban megtárgyalta, majd márciusban jóváhagyta az együttműködési megállapodás tervezetét, a Széchenyi István Főiskola Tanácsa áprilisban tette meg ugyanezt. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium jóváhagyását követően az ELTE Egyetemi Tanácsa is biztosította támogatásáról az elképzelést. Végül június 25-én került sor az együttműködési megállapodás aláírására Ficzere Lajos, Szekeres Tamás és Balogh József, Győr polgármestere részéről.

            Az együttműködési megállapodás alapján a győri jogászképzés az ELTE ÁJK kihelyezett tagozataként indulhatott meg 1995 szeptemberében. A hallgatók a budapesti jogi karral álltak jogviszonyban, az oktatás az ottani Tanulmányi és Vizsgaszabályzat és Tanterv alapján zajlott, a végzettek számára az Eötvös Loránd Tudományegyetem adott diplomát.

A győri képzés szervezeti kereteit a dokumentum által felállított ELTE ÁJTK – SZIF Oktatási Intézet adta. Az Intézet alapító igazgatója Bihari Mihály egyetemi tanár, általános jogkörű igazgatóhelyettese Szalay Gyula főiskolai tanár lett. Öt tanszék kezdte meg működését: a Jogtörténeti Tanszéket Horváth Pál, a Közjogi Tanszéket Kukorelli István, a Bűnügyi Tudományok Tanszékét Vígh József, a Civilisztikai Tanszéket Lenkovics Barnabás, a Politikatudományi és Jogelméleti Tanszéket Bihari Mihály vezette; a néhány évvel később létrejött Nemzetközi Jogi, Nemzetközi Magánjogi és Európai Jogi Tanszék tanszékvezetője Vörös Imre lett. A jogi szakkönyvtáros Molnár Miklós volt. Az adminisztratív teendőket Héray Tiborné, Udvaros Istvánné és Varga Etelka látta el.

            Az első ünnepélyes tanévnyitót 1995. szeptember 21-én tartották a győri Városházán Balogh József polgármester, Ficzere Lajos dékán és Szabó Zoltán államtitkár részvételével. A kezdő évfolyamra 120 hallgatót vettek fel. A város nagy örömmel fogadta, hogy a jogászképzés 103 év után visszatért Győrbe; az eseményre az egyetemmé válás fontos lépcsőjeként tekintették.

Jogi képzés nemcsak a jogász szak keretei között folyt ebben az időszakban. 1994. szeptember 1-jétől a kanadai kormány támogatásával, az ottani St. Lawrence College és a Széchenyi István Főiskola együttműködésében, két éves angol nyelvű, post-secondary jogi asszisztens-képzés indult.

            A kilencvenes évek második felében az oktatási feladatok ellátásán túl lefektették a későbbi jogi kar tudományos és hallgatói életének alapjait is. A millecentenáriumi ünnepségek alkalmából 1996 májusában megrendezték Az 1000 esztendős magyar jogalkotás című jogtörténeti előadássorozatot. 1998 márciusában az 1848-as forradalom százötvenedik évfordulója alkalmából emlékülést rendezett az Intézet. A Széchenyi István Főiskola megalapításának harmincadik évfordulóján, 1998 szeptemberében, a Jubileumi Tudományos Konferencia keretében Állam- és Jogtudományi Szekció megszervezésére került sor. 1999 szeptemberében Batthyány Lajos halálának százötvenedik évfordulója tartott emlékülést az Intézet. 2000 márciusában Frank Ignác tiszteletére rendezett konferenciát a Civilisztikai és a Jogtörténeti Tanszék.

            1996-ban jött létre az ELTE ÁJK Győri Tagozat Hallgatói Önkormányzata és a Magyar Jogász Egylet Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének Ifjúsági Tagozata. 1997-ben alapították meg a Paragrafus Győri Sajtóegyesületet, amely az 1997 és 2002 között megjelenő Győri Paragrafus című hallgatói lapnak biztosított jogi-szervezeti hátteret. 1998 januárjától Szalay Gyula intézetigazgató-helyettes támogatásával Smuk Péter hallgató szervezte a Bibó István Egyetemi Klubot, amelynek célja a hazai társadalmi és politikai kérdések megvitatása, közéleti-szakmai beszélgetések rendezése volt. Ez év szeptemberétől jelent meg a Győri Európa Jogi Hírlevél című periodika, amely az Európai Unió jogának aktuális kérdéseivel foglalkozott. A Hírlevél felelős szerkesztői Milassin László és Horváthy Balázs voltak. Szintén 1998-ban jött létre PHARE-forrásból és a Jean Monnet projekt támogatásával az Európa-tanulmányi Központ, amelynek vezetője Milassin László lett.

            A győri jogászképzés első évtizedében a működés anyagi hátterét (oktatói bérek, hallgatói tanulmányi ösztöndíjak, egyéb költségek) jelentős részben – Szekeres Tamás áldozatos szervező munkájának köszönhetően – az Universitas-Győr Alapítvány biztosította. Az önálló jogi karrá válás érdekében alapvető jelentőségű volt, hogy a győri képzési hely saját oktatói-kutatói személyi állománnyal rendelkezzen. E cél megvalósítása érdekében az Alapítvány ösztöndíjjal támogatta az első évfolyamokból kikerülő fiatal oktatók doktori képzésben való részvételét is.

            Az első Győrben tanult joghallgató-évfolyam doktorrá avatására 2000. július 1-jén és 14-én került sor az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, Budapesten. Tiszteletükre a Főiskola, az Oktatási Intézet és Győr városa ünnepséget rendezett a győri Városházán. Legutoljára a tanulmányaikat 2001-ben megkezdő győri joghallgatók kaptak budapesti diplomát; az ELTE ÁJK Győri Tagozata 2006. június 30-án formálisan is megszűnt, helyét fokozatosan az önálló jogászképzést indító Széchenyi István Egyetem szervezeti egységei vették át.

 

3. A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM JOG- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁNAK ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI INTÉZETE (2002-2007)

A Széchenyi István Főiskola az egyetemmé válás érdekében a kilencvenes években az előbbiekben bemutatott jogi oktatáson felül egyetemi szintű műszaki és közgazdasági szakokat is indított. A szakmai profil kialakítása mellett a képzési-szervezeti integráció is az önálló egyetem alapításának feltétele volt. A győri jogászképzésnek – illetve az ELTE ÁJK Győri Tagozatának – a leendő Széchenyi Egyetembe való integrációját az Eötvös Loránd Tudományegyetem messzemenőkig támogatta. Végül a törekvéseket siker koronázta; az Országgyűlés 2001. december 11-i döntése alapján – a Főiskola jogutódjaként – 2002. január 1-jei hatállyal létrejött a Széchenyi István Egyetem. Az intézmény két karral (Műszaki Tudományi Kar, Jog- és Gazdaságtudományi Kar) és két önálló intézettel (Egészségügyi és Szociális Intézet, Zeneművészeti Intézet) rendelkezett, első rektora Czinege Imre volt.

            A győri universitas koncepciójának kidolgozásával egyidejűleg – annak szerves részeként – került sor az önálló jogászképzés kereteinek kialakítására is. A kilencvenes évek második felében az ELTE ÁJK Győri Tagozatának népszerűsége töretlen maradt, az itt szerzett diplomával sikeresen helyezkedtek el a frissen végzett jogászok. A kialakult személyi, tárgyi és intézményi feltételeknek köszönhetően a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a Széchenyi István Főiskola szakindítási kérelmét fenntartások és feltételek előírása nélkül, teljes körűen támogatta. Az előbbiek alapján az oktatási miniszter 2001. február 16-án kelt határozatával engedélyezte az „egyetemi szintű jogász alapképzési szak indítását” 2002. szeptember 1-jei hatállyal.

            A jogászképzés ekkor még nem önálló kar keretei között indult meg, hanem a Rechnitzer János dékán által vezetett Jog- és Gazdaságtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Intézetének fő oktatási profiljaként. Az Intézet igazgatói Ficzere Lajos, Révész T. Mihály, majd Szalay Gyula voltak. A jogász szak szakvezetői feladatait Bihari Mihály látta el. Az Intézet 2006. január 1-jével vette fel a legnevesebb győri jurátus, Deák Ferenc nevét.

            A kétezres évek első felében az intézeti infrastruktúra jelentős fejlődésen ment keresztül, kialakultak a későbbi Kar működésének a keretei. 2001-ben lehetőség nyílt a jogász és közgazdász szakkollégiumoknak otthont adó Budai úti ingatlan megvásárlására. Az újonnan létrejött Batthyány Lajos Jogász Szakkollégium tagjai 2002. szeptember 1-jén költözhettek be az épületbe, a programigazgató Smuk Péter lett. Ez év decemberében az Állam- és Jogtudományi Intézet is önálló épületet kapott. Ekkor sikerült megvásárolni az egyetemi campustól néhány percnyi sétára lévő korábbi KISZ-iskola, majd Seminar Hotel Áldozat utcai épületét. Az átadóünnepségre 2003. január 6-án került sor, az Intézet márciusban vette birtokba az új helyiségeket. A „J-épület” aulájában március 16-án avatták fel Deák Ferenc mellszobrát, amely Máhr Géza győri szobrászművész alkotása. A jogi szakkönyvtár avatása ez év november 26-án történt meg.

Az önálló győri fakultás tudományos megalapozásának fontos pillérei voltak az 2003 és 2007 között megjelent intézeti kiadványok. Szigeti Péter a Leviatán, a tudományos közlemények, Egresi Katalin pedig a Fiatal oktatók tanulmányai című, rendszerint évente megjelenő tanulmánykötetek szerkesztői teendőit látta el.

            Az Intézet életében kiemelkedő esemény volt a XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának megrendezése 2005 márciusában. Az ügyvezető elnök Patyi András, a társelnök Papp Imre, az ügyvezető titkár Sulyok Gábor volt. November 25-én a győri Hotel Konferencia nagytermében került megrendezésre a Tízéves a győri jogászképzés elnevezésű emlékülés. Az előadásokat követően Kun András Győr város alpolgármestere Bisinger József emlékérmet adott át Bihari Mihálynak, Ficzere Lajosnak, Mezey Barnának és Szalay Gyulának.

            Az Intézet működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt az egyetemi Szenátus azon döntése, amely 2006. január 1-jei hatállyal nyolc tanszékben határozta meg az alapvető oktatási-tudományos szervezeti egységeket: az Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszéket Halmai Gábor, a Bűnügyi Tudományok Tanszéket Gellér Balázs, a Jogelméleti Tanszéket Szigeti Péter, a Jogtörténeti Tanszéket Révész T. Mihály, a Kereskedelmi-, Agrár- és Munkajogi Tanszéket Szalay Gyula, a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszéket Patyi András, a Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszéket Lamm Vanda, a Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszéket Lenkovics Barnabás vezette.

            A képzési szerkezet is lényeges átalakuláson ment át a jelzett időszakban; megteremtődtek a karrá válás feltételei. 2004. január 1-jével megkezdte működését a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, amely tudományos fokozat (PhD.) megszerzését tette lehetővé az állam- és jogtudományok területén is. 2004 szeptemberében – a Móra Ferenc Általános Iskola és Szakközépiskolával megkezdett együttműködés keretei között – megindult a jogi asszisztens felsőfokú szakképzés. A 2005/2006-os tanév őszi félévétől levelező tagozaton is megkezdődött a jogászképzés. 2006. szeptember 1-jén indult meg a vállalati és intézményi specializációt kínáló nemzetközi igazgatás BA képzés a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Intézetben.

A Kar történetét részletesen bemutatja Biczó Zalán: A győri jogászképzés évszázadai. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Győr, 2011. című kötete, amely alapulvételével a fenti összefoglaló is készült.

 

4. A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARA (2007-től napjainkig)

A több mint egy évtizedes előkészítő munka eredményeként, a Széchenyi István Egyetem Szenátusa 2006. december 11-én – az egyetemmé minősítést kimondó parlamenti döntés ötödik évfordulóján – döntött a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar létrejöttéről.

 

4.1. A Kar vezetése (2017. szeptember 1-jei állapot)

A 2006. decemberi ünnepség keretében iktatták be Dr. Szalay Gyulát, aki 2007. január 1-jétől 2012. december 31-ig töltötte be a dékáni tisztséget. A jelenlegi dékán Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit, aki 2013. január 1-jétől látja el a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar vezetését, 2017. szeptember 1-jén kezdődött második dékáni ciklusa.

            A dékánhelyettesi pozíciókat az alábbi oktatók töltötték, illetve töltik be:

Általános és fejlesztési ügyekért felelős dékánhelyettes:

2011-2014      Dr. Barna Attila (fejlesztési és társadalmi kapcsolatok dékánhelyettes)

2014-2017      Dr. Szegedi András (fejlesztési és társadalmi kapcsolatok dékánhelyettes)

2017-              Dr. Smuk Péter

Oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes:

2007-2008      Dr. Patyi András (oktatási dékánhelyettes)

2008-2012      Dr. Kovács Gábor (oktatási dékánhelyettes)

2013-2017      Dr. Smuk Péter (általános és oktatási dékánhelyettes)

2017                Dr. Karácsony Gergely

Tudományos és nemzetközi dékánhelyettes:

2007-2008      Dr. Sulyok Gábor (tudományos dékánhelyettes)

2008-2010      Dr. Patyi András (tudományos dékánhelyettes)

2010-2012      Dr. Sulyok Gábor (tudományos dékánhelyettes)

2013-2017      Dr. Németh Imre

2017-              Dr. Kecskés Gábor

            A Kari Titkárságot Dr. Horváth Károly, majd Dr. Karácsony Gergely vezette, 2017. szeptember 1-jétől Dr. Rácz Rita vezeti.

 

4.2. A Kar szervezeti egységei

 

4.2.1. A Kar Tanszékei

 

Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszék

 

Bűnügyi Tudományok Tanszék

 

Jogelméleti Tanszék

 

Jogtörténeti Tanszék

 

Kereskedelemi, Agrár- és Munkajogi Tanszék

 

Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék

 

Nemzetközi Köz- és Magánjogi Tanszék

 

Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszék

 

A Tanszékek részletes bemutatása az ezen oldalról is elérhető honlapjaikon található.

 

4.2.2. A Kar egyéb szervezeti egységei

 

Európa-tanulmányok Központ - Centre for European Studies

 

Parlamenti Kutatások Központja

 

Magánjogi Kutatások Központja

 

Kriminalisztikai és Kriminológiai Kutatóközpont

 

Közszolgálati Képzési Központ

 

A Központok részletes bemutatása az ezen oldalról is elérhető honlapjaikon található.

 

Német Jogi Centrum

A 2014-ben létrejött Német Jogi Centrum célja, hogy hozzájáruljon azon országok jogrendszereinek megismeréséhez, amelyekben a német hivatalos nyelv. Tevékenysége során a Centrum együttműködik elsősorban a régió gazdasági társaságaival, másodsorban a hazai és nemzetközi tudományos, kutatási és oktatási intézetekkel.

A Centrum honlapja a következő: http://www.wirhabenrecht.hu/

A Centrum vezetője: Dr. Deli Gergely

 

Szlovák Jogi Centrum

A 2014-ben megalakult Szlovák Jogi Centrum célja, hogy kutatásokat kezdeményezzen és végezzen a magyar és a szlovák jogrendszer elméleti összehasonlítása területén, megteremtse a lehetőséget a Kar hallgatói számára a szlovák jog alapjainak megismerésére, valamint támaszt nyújtson a mindennapi jogalkalmazás számára a gyakorlatban kiemelt jelentőséggel bíró jogintézmények összehasonlító- jogi módszerrel történő megismertetésével.

A Centrum vezetője: Dr. Hulkó Gábor

 

4.2.3. Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola

2007. január 1-jén a Jog- és Gazdaságtudományi Kar helyett két önálló szervezeti egység – a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar és a Deák Ferenc Állam- és Jogtudomány Kar – alakult, melyek keretei között ezen túl külön folyik a gazdasági és a jogi képzés. A különválás és az önálló jogú graduális képzések megindulása után jogos igényként merült fel mindkét utódintézményben a saját jogú doktori képzés (PhD) indítása. A Magyar Akkreditációs Bizottság támogató döntése után 2008. június 1-jei hatállyal kezdte meg működését az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. A Doktori Iskola önálló szervezeti egysége a Széchenyi István Egyetemnek, azonban a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karral való szoros együttműködésben elkötelezett a hazai és nemzetközi jogtudomány fejlesztése, a Kar humánpolitikai minőségének javítása és nemzetközi hírnevének öregbítése iránt. Fontos céljának tekinti a magas színvonalú kutatómunka és az oktatói utánpótlás biztosítását, és ekként a minőségi jogászképzés hosszútávra történő megalapozását. A Doktori Iskolában évente átlagosan 10-15 doktorandusz kezdi meg tanulmányait, 2-3 hallgató nappali képzésben.

Az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola honlapja a következő: http://doktiskjog.sze.hu

 

4.2.4. Batthyány Lajos Szakkollégium

A Batthyány Lajos Szakkollégium honlapja a következő: http://blszk.sze.hu

 

4.2.5. Társadalmi Tanács

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Társadalmi Tanácsa 2009-ben alakult meg. Létrejöttének célja az volt, hogy – elsősorban a régióban működő – jogi és igazgatási intézmények, partnervállalatok vezetőivel párbeszéd alakuljon ki a Kar oktatási-tudományos profiljának javítása érdekében. A Társadalmi Tanács fő feladata a felsőoktatással kapcsolatos társadalmi-gazdasági igények figyelemmel kísérése és ennek alapján javaslattétel a Kar tevékenységének, képzési rendszerének, szakstruktúrájának fejlesztésére; illetve az oktató-nevelő munka értékelése a fogadói oldal, azaz a társadalmi-gazdasági igények szempontjából. Emellett a Tanács véleményezi a Kar oktatási-kutatási tevékenységével, illetve a szervezeti és a gazdálkodási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos terveket; és javaslatot fogalmaz meg a Kar hazai és nemzetközi kapcsolatainak bővítésére vonatkozóan, és ezek megvalósításában közreműködik.

 

4.3. A Kar képzési struktúrája

A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar fő tevékenységét továbbra is a tíz féléves, osztatlan jogászképzés gondozása jelenti, amelyet nappali és – a 2005/2006-os tanévtől – levelező munkarendben lehet elvégezni. A kari oktatási profil lényeges eleme volt a nemzetközi igazgatás BA képzés, amelynek keretében intézményi és vállalati szakirány között választhattak a hallgatók. Részben erre épült a négy féléves európai és nemzetközi igazgatás MA szak. A Magyar Akkreditációs Bizottság támogató döntése alapján 2014 szeptemberétől két új képzés is beindításra került a Karon; a hat féléves igazságügyi igazgatási BA és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási BA szakok. Az igazságügyi igazgatás szak hallgatói három szakirány (mediáció, bírósági ügyintézői, bűnmegelőzési), a munkaügyi és társadalombiztosítási szak hallgatói két szakirány (munkaügyi kapcsolatok, társadalombiztosítási igazgatási) közül választhatnak. 2013 őszétől a Kar önállóan látja el a kétéves jogi felsőoktatási szakképzés oktatási feladatait.

            A két Intézet, majd a Kar a győri jogászképzés 1995-ös újraindítása óta szoros kapcsolatot épített ki az igazságszolgáltatás és a közigazgatás Győrben működő szerveivel, valamint a többi jogász hivatásrend (ügyvédség, közjegyzők) itteni testületeivel. A győri jogi és igazgatási képzés lényeges sajátossága, hogy a kezdetektől fogva tapasztalt gyakorlati szakemberek bevonásával zajlik. Ez szemináriumi csoportok oktatását, egyes speciális témák vonatkozásában előadások tartását, valamint tudományos diákköri rendezvények keretében a gyakorlati munka szegmenseinek bemutatását jelenti. A felek közötti együttműködés eredményeként a Kar hallgatói szakmai gyakorlatukat az említett szervezetek, intézmények, irodák valamelyikében végezhetik, amely lényegesen megkönnyíti a későbbi elhelyezkedésüket.

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 
Téli ünnepi nyitvatartási rend 2017. december 23. - 2018. január 1.
Munkaszüneti nap 2017. december 25. - 2017. december 26.