A győri jogászképzésről

A jogi- és igazgatási képzés Győr városában

 

A jogi képzés története Győrben

Győrött a jogi- és igazgatási képzés gyökerei az 1700-as évekig, az egyes jogi tárgyaknak a Jezsuita Gimnáziumban folytatott oktatásáig nyúlnak vissza. Először a casuistica, majd a retorika, azután az egyházjog (ius canonicum), végül a természetjog kapott helyet az oktatásban.

Mária Terézia ugyan 1773-ban megszűntette a jezsuita rendet, azonban 1776-ban a Ratio Educationis révén  öt Királyi Akadémiát alapított Győr, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad és Zágráb székhellyel. Az Akadémia szervezete három karra tagolódott, és bölcseleti, hittudományi, továbbá jogi képzést folytatott. A Jogakadémia egyaránt képezett szakembereket a közigazgatás és az igazságszolgáltatás számára. Hallgatója volt Deák Ferenc, a haza bölcse, a tudós Reguly Antal, a kiváló regényíró Mikszáth Kálmán, s a magyar tudomány és közélet számos további kiválósága. A győri Királyi Jogakadémia 1892-ig működött.

Jelenlegi képzéseink Győrben

1995-ben az ELTE Állam- és Jogtudomány Karával kötött együttműködési megállapodás alapján a városban újraindult a jogtudományi képzés: az akkori programkihelyezés révén évente általában 100-130 hallgató kezdte meg tanulmányait, és mintegy 80-90 végzős hallgató szerzett és szerez intézményünkben jogi diplomát.

2002. január 1-től új fejezet kezdődött a győri jogászképzésben, mert a Magyar Akkreditációs Bizottság fenntartások és feltételek nélkül, teljes körű akkreditációval ismerte el a Széchenyi István Egyetem jogászképzésének szervezettségét, infrastrukturális feltételeit, oktatói karának tudományos és szakmai felkészültségét, így 2002-től egyetemünk a jogászképzést saját jogon folytatja.

A jogtudomány - a teológia, a bölcselet és az orvostudomány mellett - a legklasszikusabb tudományágnak számít. Ezért képzési filozófiánk alapkövének a tradicionális jogtudományi képzés értékeinek megőrzését tekintjük. Ezzel egybevág, hogy az un. Bolognai folyamat keretében - az orvostudományi és a művészeti képzés mellett - érintetlenül maradt a jogászképzés szerkezete is. Megőrizte hagyományos struktúráját, vagyis 10 féléves, un. egyciklusú (osztatlan) szerkezetét. A jogászképzés un. mesterképzésnek (master, magister) minősül.

Az eltelt több mint egy évtized alatt   kipróbált tanterv, követelményrendszer és szakirodalmi kincsestár jött létre, melyet kiegészít az országos összehasonlításban is legjobb infrastrukturális feltételrendszer. Eltérően a többi jogi kar lehetőségeitől, a hallgatók optimális létszáma (évfolyamonként 100-130 fő) lehetővé teszi a gyakorlatias képzést. Valamennyi főtárgy oktatása során az előadások mellett gyakorlatok, szemináriumok, csoport-projektek teszik lehetővé, hogy a hallgatók megismerjék a jogi nyelvezetet, és az élő joggyakorlatot. Ez képzésünk másik fundamentális eleme.

A Bolognai folyamat eredményeként lehetővé vált, hogy a Kar képzési palettáját a jogi és igazgatási képzés egészére kiterjesszük. Az említett  jogászképzés (nappali és levelező tagozaton) mellett 2006. szeptembertől Nemzetközi igazgatási szakot is indítottunk (Ba). Ezen az alapszakon a hat féléves képzés során a hallgatók - az elméleti képzést kiegészítő - komplex gyakorlati ismeretek birtokában képessé válnak a nemzetközi, különösen az Európai Uniós szervezetekben, a hazai külügyi igazgatásban, illetve a magyar központi és helyi közigazgatás szervezetrendszerében igazgatásszervezői munka ellátására.

2014. őszétől három új alapképzési szakot tervezünk elindítani: az Igazságügyi igazgatási (Ba.), a Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási (Ba.) valamint a Közigazgatás-szervező (Ba.) alapszakokat. 

A 2009-2010-es tanévben - az alapszakon először diplomázó hallgatók továbbtanulását elősegítendő - megindult Karunkon az Európai és nemzetközi igazgatásszervező mesterszak (Ma) keretében is az oktatás.

A tudományos kutatás iránt elkötelezett hallgatók számára egyetemünk Multidiszciplináris Doktori Iskolája jogtudományi területen is lehetővé teszi ismereteik továbbfejlesztését a (hat féléves) PhD képzés keretében. 2008 szeptemberétől várhatóan létrejön Karunkon az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola, amely a jogtudományi PhD képzés mellett a kapcsolódó társadalomtudományok: politológia, igazgatástudomány, nemzetközi tárgyú mesterszakokon végzettek számára is nyitva áll. 

A Kar képzési palettáját teljessé teszi a - 4 féléves - Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés, amelyet Győrött hallgatói jogviszonyban szervezünk.

Kiemelkedő lehetőségeket nyújt hallgatóink számára, hogy a Széchenyi István Egyetemen - lényegében egy campuson - több tudományág oktatása folyik. Ez lehetővé teszi, hogy hallgatóink a közgazdaság, a nemzetközi kapcsolatok, a zeneművészet, sőt egyes mérnöki területeken is folytathassanak rész-, párhuzamos-, másoddiplomás - vagy posztgraduális tanulmányokat.

Mivel az Európai Unióhoz való csatlakozás a jogászok és az igazgatási szakemberek számára is új lehetőségeket kínál arra, hogy jövőjüket az európai intézményrendszer szervezeteiben találják meg, képzési kínálatunkban jelentős helyet foglal el az európai ismeretek tárgyköre. Kiemelt figyelmet fordítunk arra is, hogy hallgatóink nyelvismeretüket tanulmányaik során bővítsék ill. elmélyítsék. Ezt lehetővé teszi, hogy intézményünk egyike annak a tizenkét felsőoktatási intézménynek, amely Európai Tanulmányi Központot működtet.

Remélem, hogy Karunk hallgatói egyetemi életük során - amellett, hogy megszerzik a legmodernebb szakmai ismereteket - igénybe veszik és élvezik az intézmény és a város által nyújtott gazdag kulturális, sport és szórakozási lehetőségeket. Azt is remélem, hogy az egyetemi évek alatt kialakult világlátásuk, életfelfogásuk alkalmassá teszi őket arra, hogy megfeleljenek a XXI. század kihívásainak. Az érdeklődő középiskolások pedig – bizton állíthatom – jól választanak, ha a jogi vagy igazgatási pályát és ahhoz vezető útként a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kart választják.

 

Dr. Bihari Mihály DSc
professor emeritus, alkotmánybíró