A kétévente megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia a hazai és a határon túli magyar felsőoktatási intézmények legnagyobb hallgatói tudományos rendezvénye. A tizenhat tudományterületi szekcióban meghirdetett tavaszi konferenciasorozaton a Széchenyi István Egyetemet kilencven hallgató képviselte. Közülük a Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar diákjai voltak a legsikeresebbek. A „Legeredményesebb konzulens” díjat pedig az OTDK tegnapi széchenyis záró gáláján a győri egyetem oktatói közül Dr. Erdős Csaba érdemelte ki: hat hallgatót készített fel három különböző OTDK szekcióban. Tanítványai egy első, egy második és egy harmadik helyezést, valamint három különdíjat is elértek, ami óriási teljesítmény.

Dr. Glavanits Judit, Ősze Áron, Szépvölgyi Enikő és Dr. Erdős Csaba.

„Nem csak azoknak érdemes tédékázniuk, akik tudományos kutatásra akarják adni a fejüket. Ugyanis mit követel meg egy TDK-dolgozat elkészítése? Pontosan azokat a képességet, amiket egy leendő munkáltató nagyon nagyra tud értékelni. Egyrészt jelentős mennyiségű információt kell feldolgozni, azt strukturáltan bemutatni. Másrészt problémaérzékenynek kell lenni, és kellően kreatívnak egy épkézláb megoldási javaslat megfogalmazásához. Ezeknek a képességeknek kiváló edzőterme a TDK. Munkáltatóként nagyon örülnék annak, ha ilyen képességekkel felvértezett jelölt ülne velem szemben” – mondja Dr. Erdős Csaba egyetemi adjunktus, Ősze Áron konzulense.

Áron forró témát választott és dolgozott fel: a titkos információgyűjtés egyes alkotmányossági kérdéseivel foglalkozott. A mai világban, amikor a mindennapjaink nagy részét a világhálón éljük, és számtalan digitális nyomot hagyunk magunk után, ahol a mobilunk is árulkodik rólunk és a smart megoldások szinte minden lépésünket nyomon követhetik, akarva, akaratlanul is nyitott könyvvé válik az életünk. Áron dolgozatából ugyanakkor egyértelműen kitűnik, hogy a titkos információgyűjtés ma is egy rendkívül szerteágazó, számos oldalról megközelíthető téma, és éppen ez tette olyan izgalmassá, egyben rendkívül bonyolulttá a kutatási területtel kapcsolatos vizsgálatait.

 „A titkosszolgáltok fekete lyukat képeznek, szinte lehetetlen rálátni a gyakorlatukra. Jogszabályi rendelkezések természetesen vannak, de hogy konkrétan miként is működik egy nemzetbiztonsági szolgálat, az már más kérdés. Így indultam el a titkos információgyűjtés felé, és először a magánszférával foglalkoztam. Költői kérdésként fel lehetne tenni, hogy önmagunk vajon mennyit lennénk hajlandóak beáldozni a magánszféránkból a nemzetbiztonság érdekében, és a nemzetbiztonsági szolgálatok vajon mennyire lennének hajlandóak az önkontrollra még úgy, hogy eredményesen működjenek? Nehéz megtalálni a határt a sok alkotmánybírósági határozat iránymutatása mellett is: mit is áldozzunk fel, s minek az oltárán? Ennek tükrében tértem rá a jogi szabályozásra, ahol a nemzetbiztonsági szolgálatok feletti kontrollt is vizsgáltam” – mondja Áron.

Dolgozatából kiderül, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében például titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel, sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak, fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fent, illetve a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek.

Engedély birtokában pedig titokban átkutathatják a lakást, járművet, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik. Lakásban, járművön a megfigyeléshez szükséges technikai eszközöket helyezhetnek el. Postai küldeményt és email-fiókot egyaránt felbonthatnak titokban, lehallgathatnak telefont és feltárhatják a számítógépet.

A külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtéssel kapcsolatban Áron az engedélyezés kizárólagos jogát a miniszter hatáskörébe utalná. Ezzel megoldódna a párhuzamos engedélyezés problémája, továbbá a módosítási javaslat hatékonysági szempontból is indokolt lenne, hiszen szem előtt kell tartani a (nemzet)biztonsági érdekeket is. A külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést illetően pedig javasolja, hogy az erre vonatkozó generális felhatalmazást – miszerint a szolgálatok a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek – a jogalkotó pontosítsa. 

Dr. Konczosné Prof. Dr. Szombathelyi Márta TDT-elnök adta át Dr. Erdős Csabának a legeredményesebb konzulens díjat.

Szépvölgyi Enikő dolgozata is szorosan kapcsolódik ahhoz, hogy a világhálón éljük mindennapjainkat, és vásárlásaink egyre nagyobb százalékát tesszük meg online. Az alternatív vitarendezés lehetőségeit vizsgálta a fogyasztói jogvitákban, felvázolva, hogy milyen lehetőségekkel élhetnek az érintettek. Az alternatív út, így köztük a dolgozat egyik kiemelt vizsgálódási köre, a békéltetés is számos előnnyel járhat, többek között illetékmentes eljárás keretében gyors, rugalmas és oldott légkörben történő megoldáskeresést kínál. Az online vitarendezés piaci viszonyok között született megoldás, melynek útja kettévált. Egyfelől állami, vagy mint az EU esetében, nemzetek feletti szinten alkalmazott eljárás, másfelől továbbra is van példa a piaci szerveződésre is, ez pedig jól működhet államilag szabályozott keretek között.

„Eddig kizárólag jogtörténettel foglalkoztam, és ez volt az első hatályos jogi téma, melynek kutatásába belefogtam.  Olyan területre szerettem volna összpontosítani, ami a mindennapi életünkben szervesen jelen van, illetve jelen lehet. Ha valamit vásárolunk, és problémánk merül fel ezzel összefüggésben, valahová fordulnunk kell hatékony jogorvoslat érdekében, ennek ellenére nem foglalkoznak ezzel a területtel sokan, és nem is igazán kutatják” – mondja Enikő.

Főleg a kisértékű fogyasztói jogvitáknál a mesterséges intelligenciának is szerepe lehet. Olyan, egyszerű megítélésű ügyeknél, amelyekre nem érné meg súlyos munkaórákat pazarolni. Itt sokszor már az is nagy segítséget jelent, ha a panaszos segítséget kap az elinduláshoz. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen felütéssel küldünk el egy panaszlevelet. A támadó hangnem nem biztos, hogy segít a célok elérésében.

Az online vitarendezés a rendelkezésre álló, mesterséges intelligenciával feldolgozott óriási adatbázisok alapján előre tudja jelezni, hogy egy-egy problémának milyen potenciális kimenetele lehet, és milyen költségelemekkel járhat. Végül olyan együttállás jöhet így létre, ami fogyasztónak és a gazdasági társaságnak is előnyös, sőt, a perelterelési funkció miatt hosszútávon még az államnak is.

„Itthon még nagyon fiatal ez a terület, miközben külföldön, az Egyesült Államokban, Japánban például már évtizedes múltja van az online vitarendezésnek, és az EU is jó irányban halad e téren. Magyországon is az online vitarendezés felé kellene elmozdulni, lehetővé tenni, hogy minél egyszerűbb legyen ez a metódus. Ha otthon a laptop előtt ülve tudunk vásárolni, akkor a fogyasztói jogvitánkat is a laptop előtt ülve rendezhetnénk. Úgy, hogy kitöltünk egy kérelmet, amit aztán automatikusan elbírálnak valahol. Mindez akár a hagyományos vásárlásokra is kiterjedhetne. Egyszerű példával élve, ha a külföldi nyaralásunk alatt vett termékkel kapcsolatban probléma merül fel, a jogvitát is online lenne célszerű rendezni. Nem életszerű ugyanis, hogy egy szuvenír miatt újra külföldre utazzunk, csakhogy rendezhessük a vitás helyzetet” – világít rá Enikő, azt javasolva, hogy több, már meglévő alternatív vitarendezési fórumot kapcsoljanak be az online vitarendezésbe. Így például még azt az előnyt is kihasználhatnánk, hogy ez a platform fordítóeszközökkel is bír.

Dr. Glavanits Judit tanszékvezető egyetemi docens, Enikő konzulense szerint a TDK lényege, hogy jó témát kell találni, mert a jó téma megíratja magát. Egy unalmas, tövig rágott területnek nem érdemes nekiállni. Olyan kérdéskört kell találni, ahol a válaszkeresésben a hallgató örömet talál. Nem kell félni az újszerű megoldásoktól, és át is kalandozhatunk a határtudományok területére közben. Enikő például statisztikai adatgyűjtés után informatív táblázatok sorával egészítette ki a dolgozatát, ami a jogtudományi munkákban elsőre életidegennek látszik, mégis elhozta az összes díjat.

Keserű tapasztalatuk volt ugyanakkor, hogy a hétköznapi polgárok közérdekű adatigényléseire nem nagyon reagálnak a megkeresett szervezetek. Mégis, a kisebb-nagyobb „küzdelmek” árán összeszedett primer adatok, elsődleges források sokaságát nagyra értékelte a bíráló bizottság. Enikő egyébként már két éve is eljutott az OTDK-ra, akkor második lett a jogtörténeti szekcióban. A fogyasztóvédelmi területen túl idén is indult ugyanott, és elnyerte a Honvédelmi Minisztérium különdíját. Most ötödéves, és szeretne az egyetemen maradni PhD-hallgatóként a doktori iskolában, és folytatni a kutatásait. Ugyanúgy, ahogy a negyedéves Áron is.

Az OTDK nyertes joghallgatók konzulensei maguk is tédékáztak joghallgató korukban, Glavanits Judit a japán társasági joggal, Erdős Csaba több alkalommal is a népszavazási joggal foglalkozott, és ő is nyert OTDK-t. Szerintük a tédékázás az egyetlen olyan „örökletes betegség”, amit elkapni és továbbadni is egyaránt jó.