A győri jezsuita akadémia alapítása

Biczó Zalán

A győri jezsuita akadémia alapítása és a Ratio Educationis (1777) hatása

1745-ben megnyílt a jezsuita akadémia. Kezdetben három tanszéket alapítottak: a theologia dogmatica, a vitatkozástan (polemica, controversiae fidei) és az egyházjog (ius canonicum) tanszékét. 1747-ben megszervezésre kerül a bölcseleti tanfolyam is, logikát és metafizikát tanítanak. 1754-ben az erkölcs-bölcsészetnek (ethica), 1762-ben a mathézisnek is tanszéket állítanak.

1754-ben megkezdik a természetjog tanítását, tehát ekkortól már jogi oktatásban is részesítették az akadémia hallgatóit. 1754-től számíthatjuk a jogi oktatás kezdetét a városban. 1756-ban külön hitszónokot kapott az akadémia. A természetjogot 1767-ig tanították a jezsuiták kisebb megszakításokkal. 1767-ben a hittudományi tanfolyam kiegészül a hermeneutikával (szentírás-magyarázat), valamint az egyháztörténet számára is tanszéket hoztak létre.

Az oktatás helyszíne a mai bencés (az akkori jezsuita) gimnázium épülete volt. Zichy Ferenc győri püspök bőkezűségéről tanúskodik, hogy az akadémia számára egy emelettel bővítette a gimnáziumot.

Az akadémia 1773 őszéig volt a jezsuiták birtokában. Mária Terézia királynő 1773. szeptember 21-én írta alá XIV. Kelemen pápának a jezsuita rend eltörlését illető határozatát. A győri jezsuiták 1773. október 12-én vonultak ki a társházukból.

A győri akadémia állami korszaka

Mária Terézia 1773. október 8-án rendeletet adott ki, melyben a püspököket felszólította, hogy azokon a helyeken, ahol eddig jezsuiták látták el a feladatokat oda alkalmas papi embereket alkalmazzanak tanároknak. Az iskolai év megnyitását pedig a szokásos november elejéről december hó elejére halasztotta el.

A királyi rendelet értelmében gróf Zichy Ferenc győri püspök megalakítatta az 1773/1774. iskolaévre a győri akadémia tanári karát, amely hét világi papból és három volt jezsuitából állt.

Mária Terézia a további tanügyi intézkedések előtt rendeletet bocsátott ki a püspökökhöz, a rendfőnökökhöz, a királyi városokhoz és a vármegyékhez, hogy a területükön lévő iskolákról számot adjanak, és kívánalmaikat és megjegyzéseiket csatolják a számára visszaküldött jelentésekben.

A győri püspök 1774. január 21-én felterjesztette jelentését. Ebben kérte, hogy a győri iskolák továbbra is fennmaradjanak, és az egyház vezetése alatt működjenek. Kérte, hogy a volt jezsuita rendház legyen ezentúl a paptanárok lakhelye, és a papnevelő-intézet is itt kapjon helyet. Zichy Ferenc püspök kérelme teljesült, sőt még a győri Szent Ignác- templomot is megkapta.

Tehát a győri akadémia a győri püspök vezetésére lett bízva ideiglenesen, természetesen állami ellenőrzés mellett. Ez a helyzet 1776/1777-es iskolaév elejéig tartott. Mária Terézia megbízásából Ürményi József udvari tanácsos Terstyánszky Dániel levéltáros és Makó Pál kanonok támogatásával Magyarország számára új tanulmányi rendszert és nevelésügyi rendelkezéseket tartalmazó  Ratio educationist. 1776. augusztus 5-én kiadott rendeletével megtette a szükséges intézkedéseket.

A hivatalnokok képzésére 1776-tól öt királyi akadémiát szerveztek. Az országot kilenc tankerületre osztotta be a rendelet és mindegyik élére királyi főigazgatót rendelt. A rendelet a nagyszombati egyetemen kívül öt akadémia működését (Győr, Kassa, Nagyszombat, Nagyvárad, Zágráb) engedélyezte.

 Az állam rendeletileg átvette az akadémiát, azonban tanárok nem voltak. Az új iskolaév megnyitását decemberre halasztották és a tanárok alkalmazása a püspök feladata lett. 1773- 1777 között a győri püspök felügyeletére és vezetésére volt bízva az akadémia.

A győri Kir. Kerületi Akadémia megnyitása

 A győri akadémia működése a Ratio educationis életbe lépésével új szakaszba lépett. A tanfolyamok (karok) száma háromra emelkedett (bölcseleti, jogi és hittudományi). Az újjászervezett akadémiát A győri akadémia megnyitása 1776. november 7-én nyitotta meg Niczky Kristóf gróf, főigazgató. Az új tanári kar 1776. december 22-én tartotta meg alakuló ülését. A helytartótanács 1777. szeptember 9-én hirdette ki az új tanulmányi rendszert. Az akadémia államosítása ezzel befejeződött.

A királyi akadémiákról a következőt olvashatjuk az új tanügyi reformintézkedésben:: 

azt az oktatási intézményt nevezzük királyi akadémiának, amely könnyen bejárható utat kínál Magyarország mindegyik táján, valamint Horvátországban, Szlavóniában és Dalmáciában a gimnáziumot befejező és a magasabb tanulmányok felé igyekvő ifjak számára a tudományok és ismeretkörök gazdagabb és mélyebb elsajátítására. Ha ugyanis ezeket megfelelőképpen birtokukba veszik, akkor ezáltal alkalmasakká válnak mind a király, mind pedig a haza szolgálatára, de ugyanakkor előkészülhetnek az egyetemen szerzendő szélesebb körű műveltség megszerzésére is.

Hasznos állampolgárok képzése – ebben foglalható össze ennek az oktatási intézménynek a legfontosabb teendője. Annak érdekében azonban, hogy – régi szokásokra vagy a bevett hagyományokra hivatkozva – ne térjünk le a helyes ösvényről, ezért a növendék, a jövendőbeli állampolgár komoly és sajátos nemzeti nevelése érdekében elsősorban az vált szükségessé, hogy figyelembe vétessenek az állampolgárok különböző társadalmi rétegei. E rétegek léte ugyanis megszakítatlan folytonosságban tart, ebből kell tehát kikövetkeztetni azt a határozott szabályt, amelynek alapján a tananyagot megállapítsák, ennek részei közötti viszonyt mérlegeljék, és megfelelőképpen elrendezzék. Ebből következőleg pontosan meg kell különböztetni egymástól azokat az ismeretköröket, amelyek nélkülözhetetlenek és hiányuk pótolhatatlan – azoktól, amelyek ezeknél szélesebb körűek és általában véve hasznosak; de ez utóbbiakon belül is megkülönböztetendők azok, amelyek csupán egyesek számára szükségesek.

A királyinő intézkedése következtében az első főigazgató Niczky Kristóf gróf, hétszemélyes táblai közbíró és verőcei főispán, helyi igazgató Apfalter József győri kanonok lett. Ekkortól már nem a győri püspök volt jogilag a joghatóság.

A tanári kart Pozsonyban pályázati vizsgák alapján állították össze. A tanári kar 14 tagú volt, öten a bölcsészeti, négyen a jogi és szintén öten a hittudományi karon kezdték oktatói munkájukat. A tanári kar 1776. december 22-én tartotta első ülését.

 

A helyi viszonyok rendezése után az akadémia helyszínét jelölték ki. Mivel a gimnázium épülete nem volt megfelelően nagy, ezért a régi konviktus épületében és a püspöki szemináriumban is tartottak előadásokat.

Az jezsuita kor, az állami kor és a kir. akadémia tanulmányi rendszere

A jezsuita kornak tanulmányi rendszerében az akadémiai oktatás a gimnáziumi oktatásra épült rá. Két tanfolyamra különült el: a négyéves hittudományi képzésre és a három éves bölcseleti képzésre. Az első évben logikát, a másodikban fizikát, a harmadikban metafizikát tanultak. Három bölcsészettan tanárt alkalmaztak.

A hittudományi tanfolyam tantárgyai voltak: a szentírás-magyarázat és héber, a scholastica theologia és casuistica. Az előirt tantárgyak mellett tanították még a vitatkozástant, az egyházjogot, és az egyháztörténetet. A bölcseleti képzésben is volt természetjog tanítása, és egy évig a magyar történet című tantárgyat is oktatták.

Az állami időszakban (1773-1776 között). Az akadémia belső rendszerében nem történt változás. Az átmeneti időszakban használt tanrend a következő volt:

 

theológiai kar de.

            730-830 szentírásmagyarázat

            830-930 dogmatika

            1000 óráig a tanár jelenlétében vagy tanár nélkül vitatkozás

egyházi szónoklattan

du.

            1400-1500 egyházjog

            1500-1600 dogmatika

bölcseleti kar

de. (az első évben)

            800-900 logika v. metafizika

            900-1000 matematika

 

du.       1430-1530 logika v. metafizika

utána vitatkozástan

 

Ezekben az években is a jezsuiták által meghonosított rendszerben folytatódott az oktatás.

 

1776-tól állami hatáskör alá került az oktatási munka. Két tanfolyam helyett három tanfolyamot (kart) működtetett az állam: 4 év hittudományi, 2 év jogi és 2 év bölcseleti tanfolyamot indítottak, külön tanári karral. Minden kar számára pontosan megszabta az új tanterv a megtanulandó tantárgyakat.

1. A hittudományi kar tantárgyai:

a)      dogmatika és patrológia

b)      keresztény erkölcstan, lelkipásztorkodástan, egyházi szónoklattan

c)      egyháztörténet, egyházirodalomtörténet

d)      szentírásmagyarázat és keleti nyelvek

2. A jogi kar tantárgycsoportjai:

a)      államtan, kamarai és gazdasági tudományok

b)      természet-, nemzet- és egyetemes közjog

c)      egyházjog

3. Bölcseleti kar tantárgyai:

a)      elméleti és kísérleti fizika és mechanika

b)      a számtan elemei, gyakorlati geometria, architektúra, hidrotechnika

c)      logika, metafizika, erkölcsbölcselet és a bölcselet története

d)      egyetemes történet és irodalom

 

Az akadémia keretében 1777-től fogva a szerzetesrendek tanárait képesítő bizottság is működött, és 1782-ben könyvvizsgáló hivatalt is működtet Győrben a kormányzat. Az 1778/1779. iskolaévben Ürményi József udvari tanácsos meglátogatta a győri akadémiát, és megvizsgálta az oktatást. 1779. október 25-én új tapasztalatokat szerezve Győrben, a helytartótanácsnak jelentve és azokat a helytartótanács elfogadta.

A királyi akadémiák szükségességéről és székhelyeikről a Ratio educationisban ez olvasható:

A közjó szempontjából – mint az előszóban kifejtésre került – rendkívüli jelentősége van annak, hogy az ország különböző tankerületeiben akadémiák nyerjenek elhelyezést; először azért, hogy azokat az ifjakat, akik az egyetemen tudományos kiképzésben kívánnak részesülni, itt erre mintegy felkészítsék, lerakva tudományos képzésük alapjait; másrészt hogy azok is, akik az egyetemre később különféle okok miatt nem léphetnek át, elmélyülhessenek a saját jövőjük szempontjából hasznos ismeretekben.

Mindebből kitűnik: az akadémiákat úgy kell elhelyezni, hogy Magyarország és a kapcsolt országok mindegyik részében könnyen hozzáférhető legyen a királyi jótétemény e gyümölcse. Mivel pedig az egész ország a négy égtáj szerint van felosztva,[1] legcélszerűbb, ha a királyi akadémiákat a következő helyeken szervezik meg:

  1. 1.      a dunántúli kerület részére Győrben,
  2. 2.      a tiszántúli kerület részére Nagyváradon,
  3. 3.      a Dunán inneni kerület részére Nagyszombatban,
  4. 4.      a Tiszán inneni kerület számára Kassán,
  5. 5.      Horvátország, Szlavónia és Dalmácia részére Zágrábban.

E királyi akadémiákat úgy kell tekinteni, mint az egyetem filiále-intézményeit, először a kapcsolat miatt, amelyet velük az egyetem fenntart, s melyről részben már szó volt, részben később még tárgyalásra kerül; másodszor mert a felsőbb tudományokat oktató akadémiai tanároknak az egyetemen szerzett doktori fokozattal kell rendelkezniük.

Egyéb vonatkozásokban az akadémiák irányítása egyedül a tankerületi királyi főigazgató hatáskörébe tartozik.

 

1780-ban akadémiai templommal és könyvtárral bővült az akadémia.

 

Az 1776-ban megállapított szervezetben, 1784-ben változás következett be. II. József 1783. november 28-án kelt leiratában kimondja, hogy a hittudományi karok csak egyetemes papnevelő-intézetek helyein állhatnak fent. 1783. december 26-án olvasták fel az akadémiai tanácsban a rendeletet, amit II. József a főigazgató útján küldött, mely szerint a hittudományi előadásokat 1784. április végén befejezni szükséges, és a pozsonyi királyi várban alapított papnevelő intézetbe kellett átköltöztetni a hittudományi kart.

A másik két tanfolyamnak (karnak) sem sikerült sokáig Győrött maradnia. II. József tanügyi reformjaihoz tartozott azon 1784-ben kiadott rendelete is, mely szerint a 9 tankerületet 5-re csökkentette, és amelynek székhelyei között nem szerepelt Győr városa.

A tankerületek összevonásakor a rendelet úgy intézkedett, hogy ezentúl csak a tankerületi székhelyen lehetnek akadémiák. Ezért tehát az akadémiának Pécsre kellett költöznie. A tanügyi intézkedést 1784. július 6-án kelt levélben küldte meg Niczky főigazgató az akadémia igazgatójának. Az 1784/85-iki iskolaévet még Győrött töltötte az akadémia. 1785. szeptember 11-én volt az utolsó tanári értekezlet Győrben.

Az iskolaév végeztével megkezdődött a költözködés, minden taneszközt és a könyvtárat is átszállították a baranyai városba. Majláth Antal igazgató kivételével az egész tanári kar követte az iskolát. Majláth gimnáziumi igazgató maradt a győri jezsuita gimnáziumban. Az akadémia elkerülése után a templom és a könyvtár a gimnáziumhoz került.

1784-ben II. József elrendelte, hogy az egyetemes történet tanítását a jogi karról a bölcseletire tegyék át, és helyette statisztikát tanítsanak.

1785-től elrendelte, hogy Magyarország állami viszonyait és állapotát tanítsák bővebben, ezzel egyidejűleg a politikai és a kamarai tanulmányok tananyagát csökkentette.

A bölcseleti karon a következő tantárgyi célkitűzések voltak: logikaoktatás feladata volt, hogy a hallgatók az élet minden területén tudatosan használják a gondolkodás törvényeit. A fizikát csak a kiváló tanulók hallgathatták és csak a gimnáziumban, az akadémián viszont alaposan tanulmányozták.

Kísérletekkel színesítették a tantárgyakat a különféle mesterségek, gazdálkodás, bányászati munkák köréből. Természetrajz oktatásban szintén a gyakorlatra helyezték a hangsúlyt. Matematikából szintén gyakorlatorientált képzés volt, hogy a hallgató a gyakorlati értékét is lássa, és tudja használni a hétköznapi életben.

Hazai történet oknyomozó történet - tárgyalása mellett a történelem segédtudományait is tanítani kellett, pl. a diplomatikát, genealógiát, címertant, éremtant, felirattant.

Vallástörténetben a magyar egyház és a kiemelkedő papok életét, tevékenységét tanították kellő alapossággal.

A császárok és az örökös tartományok története Habsburg Rudolftól kezdve volt a tananyag. Bár a tantárgy címe ez volt, de részletes visszapillantást tettek a nyugat-római császárság történetére, úgy hogy a tanulandó anyag 1002-től, a tanagyag előzménye II. Henrik császárral kezdődjön.

Az örökös tartományok és a velük határos tartományok történetének tanítása a gimnáziumi tanítás kibővítését tartalmazta.

A történelemi tanulmányok végeztével egyidejűleg átismételték a tananyagot, és eközben a Magyarország és melléktartományainak története körül kellett az eseményeket számba venni.

Az első osztály voltaképpen a gimnáziumi tanulmányok bővítésére szolgált.

Második osztály fő elkötelezettsége volt, hogy olyan férfiakat képezzen, akikből alkalmas és tehetséges valamint oktatási és nevelési pályára alkalmasak legyenek.

Tanultak bölcselettörténetet, amelyben a tudomány és a művészet keletkezésével fejlődésével foglalkoztak, valamint vizsgálták, tanulmányozták az emberi ész történetét. A bölcselők életét, tanításaikat adták elő.

A metafizikát is tanultak, ebben benne foglaltatott az ontológia, lélektan és a teologia naturalis.

A gyakorlati bölcselet (tisztességes, okos életmódra nevelés, az erényesség fontossága), a mezei gazdaságtan (mindenkinek szüksége van, bármely foglalkozást választja) nagy fontossággal kezelték a földművelésről, a szőlészetről, a baromfitenyésztésről, a kézműiparról és a gyárakról szóló tantárgyat.

Rendkívüli tárgyak voltak:

-        a görög nyelv: történetírókat: költőket azoknak műveit olvasták

-        kötetlen és kötött beszéd: prózai és költői stilisztika

-        egyetemes történelem: (1784-től rendes tárgy) a vallás, az egyház, a kereskedelem és a művészettörténettel egységben tárgyalni

-        heraldika (címertan) a lovagrendek története és egyéb segédtudományok: olyan mértékben voltak oktatva, ahogy a tanárok és a tanulók célszerűnek látták

A bölcseleti tanfolyam célja, főleg a középiskolai tanárok nevelése volt.

Jogi kar

A jogi kart csak azok a hallgatók kezdhették el, akik a bölcseleti kar mindkét osztályát elvégezték. A jogi tanulmányok célja leginkább az volt, hogy az előző fokon szerzett ismereteket kiegészítsék, főleg olyan tudással, ami a pályájukon az állam és király számára kiválóan szolgált.

Tantárgyaik voltak:

a)      Magyarország és kapcsolt részeinek közjoga

(Jus publicum Hungariae, patrimque eidem adnexarum)

tantárgyban fontos volt, hogy minél jobban megismerjék a hallgatók az állam és kormányzati szervek működését, de óvatosan kellett a tanároknak tanítaniuk a magyar országgyűléseken felvetődött és egyéb kényes kérdéseket. Megmagyarázni volt szükséges pontosan a hallgatók számára Magyarország keletkezését és hódításait, és a rokon nemzetek történetét is megismertetni kellett. Természetesen nagy hangsúllyal kellett oktatni az akkori alkotmányt, a kormányzati szervek működését és a közigazgatás helyzetét, mind országosan, mind megyei, kerületi, és szabad királyi városi szinten.

b)      hazai és szokásjog (Jus patrium et receptanum consuetudinum)

A törvények történetével, forrásaival, okaikkal foglalkoztak e tantárgy kereteiben. A jogtörténeti rész megismerése után következett a hazai és szokásjog, valamint a büntetőjog tanítása. A második félévben a törvényszéki eljárásmódot tanították.

 

c)      államtudomány, kereskedelmi és pénzügyi jog (politia, commercium et res aeraria)

Legfőképpen a közrend, a kereskedelem és a pénzügy akkori állapotát tanították meg. Fontos volt ennek megalapozásaként tanulniuk a hallgatóknak a művészetek, a kézi- és a gyáripar ismertetését.

 

d) történelem tantárgynál a bölcseleti karon tanultakat kellett kibővíteniük, így felvehettek különböző történeti stúdiumokat, pl.: a pápaság története, Franciaország, Spanyolország, Anglia, Dánia, Svédország, Oroszország története címűt.

 

Rendkívül ajánlott tárgyak voltak: a numizmatika, a diplomatika, az erdészet és vadtenyésztés elmélete.

Mivel a Ratio Educationis előbb jelent meg és a kibővített új tanagyaghoz szükséges tankönyvek még nem jelentek meg a tanítás sok nehézséget okozott. A tanulmányi rendszer készen volt, de nem volt miből tanítani. Mivel az új kar is beindult, így jogi szakkönyvek beszerzését is meg kellett kezdeniük az akadémiai szakkönyvtárban, míg a két régi kar könyvállományát is szükséges volt felfrissíteni, megújítani.

A Ratio Educationisban főleg megírandó könyvekről beszél és kevés a pontosan ajánlott könyvek száma. Példaként pár könyv: a természet-, egyetemes köz- és nemzetközi jogra Martini Károly bécsi egyetemi tanárnak Positio-i, a büntetőjoghoz a Codex Theresianus.

A tankönyvek kiadásának joga az egyetemi könyvsajtónak volt fenntartva. Az összes könyvet innen kellett beszereznie az akadémiának. Az akadémiai felterjesztések azt bizonyították, hogy a tanulók nagy része, nem szerezte be magának a könyveket és inkább az előadások alapján készített jegyzetekből sajátították el az anyagot.

Az első években sok hiányosság mutatkozott és mire minden teljesen kialakult volna addigra az akadémia Pécsre került.

A tanév beosztása

Az iskolai idő a jezsuita korszakban tíz hónapig tartott, minden év november elején kezdődött és augusztus végén vagy szeptember első napjaiban fejeződött be. Az iskolai előadások délelőtti és délutáni órákra voltak osztva, azon belül is két-két órát tanultak a hallgatók.

Tanszünetek voltak a vasárnapok és az ünnepnapok. Emellett karácsony napjától újév napjáig, húshagyó hétfő és kedd, a hamvazószerda délelőttje, húsvétvasárnapot megelőző és az utána következő egy hét, pünkösd vigiliciája, az úrnapot megelőző délután, halottak napja délelőttje, körmeneti napok. Győrött részt vehettek a hallgatók a keresztjáró és Szent Márk-napi körmeneteken is.

Az átmeneti években (1773-1776 között) az előző évek szokásait vették át.

Az állami korszakban a tanítási szünet szeptember 8-ától november 1-ig tartott. Hetente egy nap volt szünet. Az előforduló nagyobb szünetek tekintetében ugyanazok maradtak meg.

II. József a körmenetek, a szentségimádás, a hamvazószerdai, a halottak napi és a farsangi időszak szüneteit törölte. Karácsonykor is csak a szorosan vett ünnepnapokon nem volt tanítás, és a húsvéti nagyszünet helyett is csak nagycsütörtöktől húsvéthétfőig tartott az iskolai szünet.

Az akadémiai tanulmányok célja volt, hogy az iskolapadokból olyan emberek kerüljenek ki, akik az isteni és emberi törvényeket egyaránt tisztelik, az élet feladatait bölcsességgel átlátják, és a múltat ismerő és igazságkereső közéleti munkát folytatnak majd földi életükben.

A Ratio educationis reformjai szándékosan megfeledkeznek a magyar nyelv szerepéről. Ugyanúgy ahogy a jezsuita korszakban, az állami korszakban is latinul folytatódott az oktatás az akadémián, valamint nem alakítottak ki magyar nyelvet és irodalmat tanító tanszéket. A magyar nyelv mellőzése osztrák célokat szolgált, a nemzeti önállóság megdöntésére, és így könnyebbé tenni az osztrák birodalomba történő teljes beolvadást.

 

A jogi oktatásban is világos volt a szándék. Az előirt irodalmak „Codex Theresianus” és Maritini Positio-i teljesen osztrák mintára akarták faragni az akadémiai jogi képzést. A latin nyelv megmaradása az oktatásban, és a magyar nyelv elhanyagolása szándékos birodalmi törekvés része volt, és később a német nyelv területfoglalását készítette elő.

 



[1] Az ország megyéit négy kerületbe csoportosították, így jött létre a Dunán inneni, a tiszántúli, a Tiszán inneni és  tiszántúli kerület.

Tantárgyi információk

Válassza ki a beiratkozás félévét!
Válassza ki a nyelvet!
Válassza ki a szakot!
Válassza ki a szakirányt!
Válassza ki a tantervet!
 
Téli ünnepi nyitvatartási rend 2017. december 23. - 2018. január 1.
Munkaszüneti nap 2017. december 25. - 2017. december 26.