35 éves az Alkotmánybíróság
A magyar rendszerváltozás alapvető fontosságú mozzanata volt az Alkotmánybíróság 1989-es megalakulása. A győri jogi kar korábbi és jelenlegi oktatói, illetve kutatásai révén szorosan kapcsolódik a testülethez, így a 35. évforduló alkalmából rendezett budapesti konferencián is szerepet vállalt.
„Az alkotmánybíróságok működésének korszakai – kihívások és válaszok” címmel rendeztek nemzetközi konferenciát január 23-án Budapesten, a Parlamentben az Alkotmánybíróság (AB) alapításának 35. évfordulója alkalmából. Az eseményen Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédében kiemelte: „A testület nemes céljaihoz méltóan sikeresen őrködik az alkotmányos rend felett, biztosítja az alapvető jogokat, a hatalom végső korlátjaként pedig megóvja a demokratikus jogállamot. A nemzet Alaptörvényébe írt értékeit képviseli és oltalmazza. Irányt mutat és gátat szab az újabb kihívásokkal szemben, amelyek a technológia robbanásszerű átalakulása következtében szélsőséges ideológiák terjedésével érik a társadalmunkat, jogrendszerünket.”
Az államfővel összhangban Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott: „Az Alkotmánybíróság az alkotmány értelmezése és az érintett törvények, egyéb jogszabályok alkotmányos kontrollja mellett nem vonhatja ki magát a társadalmi folyamatok vizsgálatából sem. Az úgynevezett alkotmányos párbeszéd során figyelemmel van az úgynevezett nemzetközi bírói fórumok és a társalkotmánybíróságok ítélkezési gyakorlatára is.” Megjegyezte: mindez összetett feladat, mert mégis az adott állam alkotmányos identitását kell elsősorban szem előtt tartania.
A konferencián a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara is tevékenyen képviseltette magát. „Karunk több szempontból erősen kötődik az Alkotmánybírósághoz. Számos professzorunk volt vagy most is a testület tagja, így Bihari Mihály, Kukorelli István, Lenkovics Barnabás, Stumpf István, Németh János, Lévay Miklós és Patyi András. Sőt, közülük hárman – Bihari Mihály, Lenkovics Barnabás és Németh János – a testület elnöki tisztségét is betöltötték. Alkotmányjogi és Politikatudományi Tanszékünk alkotmányjogi kutatásokkal foglalkozik, ami szintén szorosan kapcsolódik az Alkotmánybírósághoz. Egykori és jelenlegi oktatóink közül többen dolgoznak vagy dolgoztak a testület tanácsadóiként is. Emellett az alkotmányjogi szemináriumok hallgatói rendszeresen tesznek tanulmányi kirándulásokat az AB-n, amelynek szimulációs versenyein rendre eredményesen szerepelnek csapataink. Ennek megfelelően örömmel vettünk részt a rendezvényen, amelynek szervezésében dr. Erdős Csaba társadalmi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes is szerepet vállalt, jómagam pedig egy szekció moderálását láttam el” – fejtette ki prof. dr. Smuk Péter dékán.
Hozzátette: a konferencián számos országból érkeztek vendégek, így értékes személyes kapcsolatok építésére nyílt mód többek között lengyel, portugál és macedón alkotmánybírákkal, illetve a szlovák, a román és a szerb alkotmánybíróság magyar tagjaival. Érdekesség, hogy Korhecz Tamás, a szerb Alkotmánybíróság tagja a győri jogi karon is oktat.
Forrás: uni.sze.hu
Szöveg: Hancz Gábor