Lévayné Fazekas Judit, Mezey Barna és Veress Emőd a könyvbemutatón.

Lévayné Fazekas Judit egyetemi tanár, dékán köszöntőjében ünnepnek nevezte a könyvbemutatót. Az „Erdély jogtörténete” óriási vállalkozásként, nagyon változatos tematikával, mintegy huszonöt évszázad közjogi, magánjogi fejlődését mutatja be. A dékán felhívta a figyelmet a győri jogászképzés és az erdélyi jogakadémia időben teljesen egybeeső, 18. századi megalakulására.

Veress Emőd egyetemi tanár, a kötet szerkesztője és társszerzője, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Intézetének igazgatója elmondta, hogy első fázisban a létező tudományos eredményeket szintetizálva még egy tankönyv összeállítása volt a cél, de szinte azonnal látszott, hogy számos kérdésben sok a fehér folt, ahol nincs mit szintetizálni. Ezért nagyobb lendületű, monografikus, kézikönyv jellegű kötet megalkotásában gondolkodtak. Az elkészült kiadvány csak a kezdet, a folytatásban egy angol nyelvű könyv is megjelenik még idén Erdély közjogtörténetéről. A magánjogról pedig egy román nyelvű könyv készül. Erdély jogtörténetének pedig lesz második kiadása is 2020-ban. Továbbá az átfogó kötet már lehetővé teszi később egy tankönyv összeállítását is, illetve mikrotörténetek gyűjteményével foglalják egybe külön kötetben Erdély XX. századi történetét.  

„Erdélyben több kultúra tektonikus lemezei érnek össze, súrlódnak, ütköznek, egymás alá-fölé csúsznak. Erdély – a földtani hasonlatot fokozva – kulturális szeizmikus zóna. Története során folyamatos civilizációs ütköző övezet: a Római Birodalom és a barbárok között, a sztyeppe-állami és a nyugat-európai államberendezkedések között, nyugati és keleti kereszténység között… Már kevésbé sajátos módon, a 19. századtól, amikor a nacionalizmus ideológiája uralkodóvá vált, Erdély etnikumok közötti ütközőzónává, nemzeti célok küzdelmének terévé alakult” – írja a kötet bevezetőjében Veress Emőd.

„Mielőtt Győrbe jöttem a könyvbemutatóra, Bécsben megnéztem a Pieter Bruegel-kiállítást, ahol az egyik téma a karnevál és a böjt küzdelme. Ez nagyon kemény történelmi allegória is egyben, ami Erdélyre is igaz” – mondta a Sapientia professzora, keserűen említve, hogy napjainkra a farsang és a böjt küzdelmében a „karneváli időszak” csak kis időre, átmenetileg és látszólag bukkan felszínre, helyette a böjt lett hosszútávon meghatározó. A két világháború között még létező intézményrendszert, ami nagyon erős hátteret biztosított a gazdaság és a kultúra szempontjából is, semmilyen szempontból sem sikerült rekonstruálni mind a ma napig Erdélyben. 

 Barna Attila, a Jogtörténeti Tanszék vezetője volt a könyvbemutató házigazdája.

Mezey Barna professzor, az ELTE Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének vezetője és a Széchenyi István Egyetem jogi karának egyetemi tanára a könyvvel kapcsolatos kutatómunkáról elmondta, hogy a magyar jogtörténettudomány nem volt teljes egészében képben azokkal a történeti eredményekkel kapcsolatban, amiket az erdélyi tudományosság teremtett. Örömmel tapasztalta, hogy a teljes székely oklevéltár, az erélyi országgyűlési emlékek, a kolozsmonostori konvent teljes iratanyaga fent van kereshetően az interneten. Miközben a magyar történettudomány küszködik azzal, hogy a forráskiadványait, legalább az országgyűlési emlékeket a maguk teljességében elérhetővé tegye digitálisan.

Az „Erdély története” kézikönyv a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a kolozsvári Forum Iuris gondozásában jelent meg. Igazi kincsre lelhet benne mindenki, aki hiteles, tudományos forrást keresve szeretne elmélyülni Erdély (jog)történetében.