150 éve hunyt el Deák Ferenc, karunk névadója
Január 28-án emlékezünk Deák Ferencre, a haza bölcsére, aki 150 évvel ezelőtt, 1876. január 28-án hunyt el Budapesten. A győri jogászképzés történetében különleges hely illeti meg: Deák nemcsak névadója intézményünknek, hanem a győri királyi akadémia talán leghíresebb diákja volt azok közül, akik itt alapozták meg későbbi közéleti és jogi pályafutásukat.
Deák Ferenc a kanizsai gimnázium elvégzése után 1817 őszén érkezett a jogászképzés dunántúli fellegvárába, a győri királyi akadémiára, amely akkoriban a város főterén, a bencés gimnáziummal közös épületben működött. Idős korában így emlékezett győri tanulóéveire: „Négy évig jártam Győrben oskolába. 1817. évi november hóban mentem oda, mint 14 éves ifjú a 7. oskolára, vagyis logikára, 1821. évi augusztusban végeztem el a második évi jogtudományi tanfolyamot.”
Győri évei alatt rokonánál, Józsa Józsefnél lakott: 1817-ben a Káptalandombon, majd 1819-től (Józsa hivataláról való lemondása után) a Megye utcában, a ma Liszt Ferenc utca 20. szám alatti, a Zichy grófok által a 17. században építtetett (később átalakított) palotában.
A győri királyi akadémia ekkor latin tannyelvű intézmény volt, két tagozattal (bölcseleti és jogi), mindkettő két évfolyammal. Deák a bölcsészeti tanulmányai során – többek között – magyar történelmet, logikát és matematikát tanult, és a források szerint különösen a történeti tárgyakban ért el kiváló eredményeket.
A diákévekhez nemcsak vizsgák és előadások tartoztak: a korszak győri akadémiai világa közösségi alkalmakat is kínált. A visszaemlékezések szerint Deák szerepet vállalt a hallgatók jótékonysági célú műkedvelő előadásaiban is: 1820. május 1-jén, a győri játékszínben bemutatott Győr visszavétele a töröktől című darabban Tököly Sebestyén „secretarius” szerepét játszotta.
Deák Ferenc halálát a győri jogászképzés közössége is kiemelten gyászolta: temetésén a győri jogakadémiai tanári kar küldöttsége is megjelent, majd 1876. február 5-én gyászmisét mondattak tiszteletére.
Deák győri diákévei nem pusztán életrajzi epizódot jelentenek, hanem a város és a jogászképzés történetének olyan metszéspontját is, ahol tanulmány, jellemformálódás és közösségi tapasztalat egyszerre volt jelen. A Deák Ferenc nevét viselő győri jogi kar számára ez az örökség ma is iránytű: a szakmai igényesség, a jog tisztelete és a közjó iránti felelősség összetartozásának példája.
Forrás:
Biczó Zalán (szerk.): A győri jogászképzés évszázadai. Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar, Győr, 2008.
Molnár András: Deák Ferenc a Győri Királyi Akadémián (1817-1821). Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győr, 2003.