A megnyitó beszédekben Prof. Dr. habil. Smuk Péter dékán és Dr. habil. Bartkó Róbert tanszékvezető egyetemi docens üdvözölték a résztvevőket. Hangsúlyozták, hogy a büntetőjog olyan terület, ahol a társadalmi változások és az állami beavatkozás arányosságának kérdései folyamatos újragondolást igényelnek. A büntetőjog dogmatikája a jogbiztonság egyik legfontosabb garanciája – fogalmaztak –, ugyanakkor a modern igazságszolgáltatás már nem képzelhető el a szakértői bizonyítás, a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia szerepének vizsgálata nélkül.

A megnyitó kiemelte azt is, hogy a bűnügyi tudományok fejlődése csak tudományos párbeszéd, tapasztalatcsere és a jogalkalmazás visszajelzéseinek figyelembevételével lehetséges. A jogalkotási folyamatok, a szakértői munka és az ítélkezési gyakorlat kölcsönösen hatnak egymásra, ezért a tudományos rendezvények különösen fontos fórumai a közös gondolkodásnak.

A délelőtti szekció négy, egymásra épülő előadásból állt, amelyek a büntetőjog dogmatikájának alapvető kérdéseit, a jogalkotás gyakorlati problémáit és a szakértői bizonyítás jelentőségét tekintették át.

Prof. Dr. Tóth Mihály professor emeritus (KRE ÁJK) a „Rövid büntetőjogi látlelet, aggasztó diagnózis, bizonytalan terápia” című előadásában a modern magyar büntetőjog általános helyzetét értékelte. Összegző jellegű elemzésében rámutatott, hogy a jogalkotás változásai sok esetben napi politikai szempontokat követnek, ami megnehezítheti a dogmatikai rendszer átláthatóságát és a következetes ítélkezést. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a büntetőjog stabilitása a jogbiztonság egyik alapköve, amelyet a tudományos gondolkodásnak, az oktatásnak és a jogalkalmazói gyakorlatnak egyaránt őriznie kell.

Prof. Dr. Madai Sándor tanszékvezető egyetemi tanár (DE ÁJK) a „Büntetőjog-határok nélkül?” című előadásában a büntetőhatalom változó terjedelmét vizsgálta. Kifejtette, hogy a klasszikus büntetőjogi szankciók mellett ma már számos szabálysértési és közigazgatási intézkedés is büntető jellegű hatást fejt ki, ezért a garanciális követelmények következetes érvényesítése elengedhetetlen. Az előadás hangsúlyozta: az állami beavatkozás arányossága, az átlátható eljárási rend, valamint az egyén jogainak védelme olyan alapelvek, amelyeknek minden szankciórendszerben ki kell fejeződniük, függetlenül attól, hogy az milyen jogág formájában jelenik meg.

Prof. Dr. Szomora Zsolt intézetvezető-helyettes egyetemi tanár (SZTE ÁJK) „Az új kábítószerszabályozás: kihívások és rossz megoldások a Btk.-ban” című előadásában a legutóbbi kábítószer-szabályozási reform dogmatikai és gyakorlati kérdéseit értékelte. Rávilágított, hogy a kábítószer fogalmának kettős megközelítése – a tételes listák és az általános definíció párhuzamos alkalmazása – értelmezési bizonytalanságokat okozott, különösen a jogalkalmazásban. A következetes törvényértelmezés, a szakmai egyeztetések és a szakértői háttér bevonása segíthetik a gyakorlat harmonizálását, ami a jogbiztonság erősítésének feltétele.

Prof. Dr. Kovács Gábor tanszékvezető egyetemi tanár (SZE DF ÁJK) „A testi sérülések véleményezésére kiadott új orvosszakértői módszertani levél és annak várható hatása a jogalkalmazásra” című előadásában a szakértői bizonyítás egyik kulcsterületét mutatta be. Ismertette, hogy a testi sértések orvosszakértői értékelése korábban számos eltérő megközelítést eredményezett, ami bizonyítási nehézségeket és eljárási vitákat okozott. Az új módszertani levél egységesebb és átláthatóbb felületet teremt a szakértői vélemények számára, elősegítve a jogalkalmazás kiszámíthatóságát és a bizonyítás szakmai minőségének javulását.

A délutáni szekció napjaink egyik legaktuálisabb kérdését, a mesterséges intelligencia büntető igazságszolgáltatásban betöltött szerepét, valamint a büntetőeljárások időszerűségének problémáit tárgyalta.

Prof. Dr. habil. Czine Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár (KRE ÁJK) „A mesterséges intelligencia az igazságszolgáltatásban” című előadásában bemutatta a digitális adatfeldolgozás, a döntéstámogató algoritmusok és a dokumentumkezelő rendszerek megjelenését a bírósági munkában. Hangsúlyozta, hogy a technológia jelentősen gyorsíthatja az ügyvitelt és a joganyag feldolgozását, azonban az emberi bírói döntéshozatal és a tisztességes eljárás garanciáinak megőrzése továbbra is nélkülözhetetlen. A mesterséges intelligencia alkalmazásának jogi keretrendszere még formálódik, ezért a tudományos elemzés és a szabályozási párbeszéd alapvető jelentőségű.

Prof. Dr. Hack Péter professor emeritus (ELTE ÁJK) „A büntetőeljárás gyorsítására tett kísérletek értékelése” című előadásában a gyorsítási törekvések történeti és jogpolitikai hátterét elemezte. Rámutatott, hogy az eljárások időszerűsége már évtizedek óta központi kodifikációs cél, ám a hatékonyság önmagában nem pótolja az eljárási garanciák érvényesülését vagy a bizonyítás minőségét. Az előadás arra a következtetésre jutott, hogy a gyorsítás valódi eredményei csak stabil intézményrendszerrel, megfelelő szakmai kapacitással és átlátható eljárási struktúrákkal érhetők el.

Prof. Dr. Herke Csongor DSc tanszékvezető egyetemi tanár (PTE ÁJK) „A mesterséges intelligencia, mint a büntetőjog új kihívása – lehetőségek és korlátok?” című előadásában a digitális bizonyítékok, a kommunikációs adatok és a nagyméretű elemzések feldolgozásában rejlő lehetőségeket mutatta be. Kitért arra is, hogy az algoritmikus elemzés és a technológiai támogatás nem helyettesítheti a bírói felelősséget, és az eljárási garanciák érvényesítése továbbra is elsődleges szempont. A mesterséges intelligencia használatának feltétele a megfelelő, átlátható jogi környezet és a szakmai kompetencia biztosítása.

A konferenciát Dr. Bartkó Róbert összegző gondolatokkal zárta. Kiemelte, hogy a bűnügyi tudományok területén zajló változások – legyenek dogmatikai, gyakorlati vagy technológiai jellegűek – csak folyamatos szakmai párbeszéd és kritikus gondolkodás mellett érthetők meg.