Az alábbiakban versenyzőink személyes hangvételű beszámolóit közöljük:

"Személy szerint kifejezetten élveztem. A versenytől elrugaszkodva új emberekkel is megismerkedhettem, akiktől új elveket és világeszméket tanulhattam. A versenyen egy kicsit átestem az idealizáltság túloldalára és egy olyan államot sikerült kiépítenem csapatommal, amely a mai helyzetben az adott körülmények között lehetetlen lenne. Mindezek ellenére felejthetetlen napon vehettem részt, a programnak köszönhetően olyan tapasztalatokkal távozhattam, amiket további karrierem során (tárgyalások, tanulmányok írása) hasznosíthatok. Örültem, hogy csapattársaimmal akadálymentesen tudtunk kommunikálni és döntéseink szinte minden terén egyet is tudtunk érteni. Durrit országunk egy 10 millió lakosú fejlődő ország, amely alapvetően egy migrációellenes ország, de közel két szimulációs kör után sikerült körülbelül 700 ezer menekültet befogadnunk, akiknek közel 60%-át sikerült munkával ellátnunk. Az emberi jogi indexet 7%-ról 65%-ra emeltük, mindezt anélkül, hogy átléptük volna az erre szánt költségvetést. Szomszédos országainkkal kiváló kapcsolatokat építettünk ki és még egy alkotmánymódosítást is sikerült véghezvinni az '5 év' alatt." (Nagy Bánk)

"A verseny kitekintést nyújtott számunkra a közszolgálat világának gyakorlati oldalára. Érdekes folyamat volt a jól ismert elméleti alapokat felhasználni egy 'valódi' krízis során - számomra ez volt a szimuláció legnagyobb tanulsága. A 80 millió lakost magában foglaló, világgazdasági nagyhatalom Ottania belügyminisztereként az irányítási feladatokat még másik két versenyzővel oszthattam meg, akikkel rendkívül jól együtt tudtunk működni. Fő stratégiánk a környező országok monetáris támogatása volt, miközben saját GDP-nk az 5 év alatt ezzel párhuzamosan sikerült a többszörösére növelnünk, továbbá integrálnunk a menedéket kérőket. Örömteli lehetőség volt részt venni a versenyen, méginkább pedig megismerni számos hozzám hasonló érdeklődési körű egyént - akikkel a szimuláció során egy jobb világért dolgozhattunk együtt." (Kozma Rebeka Mercédesz)

"Rendkívül meglepett a felkeresés, hogy oktatóim ajánlásával lenne-e kedvem, illetve időm részt venni egy versenyen, amelyet Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendeztek meg. Természetesen kérdés nélkül éltem a megtisztelő lehetőséggel és igyekeztem az elkövetkezendő napokban minél több, a migráció témáját feldolgozó cikkeket, folyóiratokat és egyéb forrásokat átolvasni és így egyfajta mélyrehatóbb előzetes tudást, jártasságot szerezni a témában. Oktatóink szíves segítségének köszönhetően már rendelkeztem bizonyos fokú elméleti tudással, hisz számos, a migráció, illetve a menekültjog területein biztosítottak számunkra forrásokat. A versenyre pénteken érkeztem, az este 6 órakor kezdődő fogadáson is részt vettem, ahol valamennyi versenytársamat sikerült megismernem. A verseny szombaton zajlott le, kiváló hangulatban. Külön örülök annak, hogy hatékonyan tudtam dolgozni versenytársaimmal és a különböző álláspontokat, illetve véleményeket megismerhettem. A szimuláció során különböző feladatkört láttunk el külön-külön egy ország vezetésében, személy szerint én a belügyminiszteri pozíciót töltöttem be. A társaimmal együttműködve különböző stratégiákat igyekeztünk kipróbálni, illetve effektíven alkalmazni, amellyel sikereket érhettünk el a szimulált válság kezelésében. A szimuláció végén egyeztettünk, illetve feltártuk a hibáinkat és hiányosságainkat, így tudásunk mind elméleti, mind gyakorlati szinten gyarapodott. Összegezve nagyon élveztem a verseny adta lehetőségeket és tudást, továbbá új baráti kapcsolatokat is sikerült szereznem. Visszagondolva rendkívül pozitív élmény volt és ezúton is szeretném köszönetemet kifejezni az oktatóim, az egyetem és a szervezők felé mind a támogatásért, mind a színvonalas versenyért!" (Dákai Ferenc)