Az érdeklődők a rendezvényen egyrészről bepillantást nyerhettek az ügyészség és a nyomozóhatóság együttműködésének írott és íratlan szabályaiba, a nyomozás és bírósági eljárás változó kapcsolatrendszerébe. Az akadémiai oldalról pedig a jog- és műszaki tudományok összekapcsolódásával létrejött új, Magyarországon egyedülálló kutatási eredményeket, tudományos kriminalisztikai módszereket is megismerhették az egyetemi Kriminalisztikai és Kriminológiai Kutatóközpont munkatársainak előadásaiban.

Dr. Kovács Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, az öt éve alakult KRIKRI vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a kutatóközpont berkein belül sikeres szimbiózis valósult meg a jogi és a műszaki tudományi diszciplínák együttműködésével, kezdeti lépésként az önvezető járművek és a kriminalisztikai területén. A bűnügyi tudományokban a technikai részeket átfogó kutatásokkal nyitott a központ az egyetem műszaki karainak kutatói felé, és ötvözte a tudásbázisokat. Így például Dr. Kóczy T. László professzorral és Dr. Nagy Szilvia egyetemi docenssel közösen a kéttucatnyi európai egyetemet tömörítő kutatási szervezet, a COST (egyféle európai felsőoktatási és ipari együttműködési központ) keretében Fuzzy valószínűség predikcióval, modellezéssel kezdtek el dolgozni. Ezzel a módszerrel megjósolható lehet, hogy milyen területekre kell nagyobb figyelmet fordítani, bűnmegelőzési programot felépíteni akár a migrációval, akár a terrorizmussal kapcsolatban.

Dr. Takács Péter megyei főügyész köszöntötte a résztvevőket.

Nyitó előadásában az új büntetőeljárási törvénnyel kapcsolatban dr. Láng László, a Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztályának vezetője osztotta meg a résztvevőkkel tapasztalatait. Rávilágított, hogy 1980-ban még a nagyságrendileg 130 ezer bűncselekménynél az ügyek alig 3,7 százaléka húzódott el egy éven túl, 2012-ben azonban a 412 ezer bűncselekménynél már 60,2 százalék haladta meg az egyéves eljárási időt. Kézenfekvő volt, hogy a jogpolitika úgy döntsön, gyorsítani kell a folyamaton. Tehermentesíteni akarták a bíróságokat. Ennek érdekében az ügyek egy részét elterelték a bírósági eljárásoktól, másrészt a bíróságra került ügyekben nagyobb szerepet biztosítottak a terheltek peralakító, beismerő vallomásának.

„Úgy látjuk ma, hogy ennek a peralakító hatásnak alapvetően a bíróságok előtt kell érvényesülnie. Nem lehet megtakarítani a nyomozást, tehát olyan nem képzelhető el, hogy valaki beismerő vallomást tesz, ezért nem nyomozunk, nem bizonyítunk tovább. Az új szabály azért született, hogy a bírósági eljárások rövidebbé váljanak, és az a függő jogi helyzet, ami a tárgyalások elhúzódása miatt fennáll, a lehető legrövidebb legyen. A nyomozás célja változatlan, a vádemelés feltételeinek megállapítása, kiegészítve azzal, hogy kiemelt eszközzé vált a konszenzus keresése a terhelttel” – mondta dr. Láng László.

Az elmúlt háromnegyedév tapasztalatairól szólva kifejtette, hogy komoly problémát okoz a nyomozásban az adatkérés. Miközben a nyomozóhatóság saját hatáskörben rendelhet el például elővezetést, belföldi elfogatóparancsot adhat ki, bevetheti a leplezett eszközök egy részét, csapdát, rejtett figyelést alkalmazhat, ugyanakkor egy látlelet bekéréséhez, azaz, hogy hány nap alatt gyógyul az a bizonyos pofon, már ügyészi jóváhagyás kell. Sőt, még a lakcímnyilvántartási adatokhoz is, vagyis, hogy kiderüljön, hol lakik a terhelt, vagy a sértett. Mindez  negyedévente százezres méretű adatkérést, és tekintélyes adminisztrációt eredményez.

Dr. Láng László összegezte a megújult büntetőeljárás tapasztalatait.

Ugyanígy problémát okozhat a védő kirendelésének jelenlegi gyakorlata. Most már nem a nyomozóhatóság rendeli ki a védőt. Ezzel sikerült kiküszöbölni ugyan, hogy praktikus okokból a kevésbé rámenős ügyvédeket válasszák ki, ugyanakkor a kamara által kijelölt ügyvéd néha minimális büntetőjogi ismerettel rendelkezik. Aki persze jelzi, hogy nem kíván bűntetőjogi ügyekkel foglalkozni, nem fog megjelenni nyomozási cselekményeknél, és a helyettesítéséről sem tud gondoskodni. Ilyenkor történik meg a helyettes védő kirendelése, aki viszont végül nem tarthat perbeszédet.

Az egyezségről szólva dr. Láng László kifejtette, hogy az új Be. első három hónapjában huszonkettőt kötöttek az országban, és több mint háromszázat utasítottak el. „Ez azt jelenti, hogy félreértés lehet a mindennapi gondolkodásban az egyezségről. Nem biztos, hogy ugyanazt a törvény olvassák azok, akik egyezséget akarnak kötni minden áron, és azok, akik a büntetőeljárást folytatnák. Ugyanis a törvény szerint két kérdésben nem lehet egyezség. Az egyik a tényállás, a másik a minősítés” – hangsúlyozta az ügyész, megemlítve még az elektronikus kapcsolattartással, mértékes indítvánnyal kapcsolatos tapasztalatokat.

A szakmai nap következő előadásában Garamvölgyi Balázs, a Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztályának helyettes vezetője a felderítés kihívásairól beszélt. A Széchenyi István Egyetem öt éve működő Kriminalisztikai és Kriminológiai Kutatóközpontjának (KRIKRI) munkatársai pedig Magyarországon egyedülálló, unikális kutatási eredményeiket mutatták be. Dr. Gárdonyi Gergely PhD, r.ezredes, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ főosztályvezetője, a KRIKRI tudományos munkatársa a „Szemle az új Be. tükrében” címmel tartott előadást. A szakvélemény hitelt érdemlőségéről a büntetőeljárásban Dr. Nogel Mónika PhD, tudományos munkatárs osztotta meg a hallgatósággal doktori munkáját is megalapozó tudományos eredményeit. Éves szinten százezres számban készülnek szakértői vélemények Magyarországon, ugyanakkor megalapozottságukat több esetben nem tartják elégségesnek egy-egy ítélet meghozatalához. Az utóbbi időszakban az egész világon nagy reform zajlott le ezzel kapcsolatban. Itthon az emlékezetes Rezesová-ügy indított el egy lavinát.  

Dr. Gárdonyi Gergely PhD, r.ezredes, a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ főosztályvezetője, a KRIKRI tudományos munkatársa a „Szemle az új Be. tükrében” címmel tartott előadást.

Az igazságügyi szakértői működés problémái a nagy érzelmi hullámot kiváltó Rezesova-üggyel kapcsolatban kerültek fókuszba. Ott több szakértő ugyanarra a kérdésre más választ adott, és felmerültek összeférhetetlenségi problémák is. Mindezek következményeként elkezdődött egy jogalkotási folyamat 2012-ben. Két év múlva a Kúria összefoglaló anyagában a problémák között szerepelt például a minőségbiztosítás és a megfelelő képzettség hiánya, valamint az is, hogy nincsenek megfelelő garanciák a rendszerben. Ezután született meg 2016-ban az új szakértői törvény, majd pedig az új bűntetőeljárásban is módosult a szakértőkre vonatkozó rész.  

„Azt vizsgáltam a kutatásaimban, hogy a reformok hoztak-e tényleges változást, de arra jutottam, hogy sajnos nem. Emellett nincs jogi definíció a szakvéleményre, és nincsenek kritériumok, amelyek meghatároznák egy szakvélemény minőségét. Tehát konkrétan nincsen leírva a mai napig egyetlen összefoglaló táblázatban sem, hogy mitől lehet jó vagy rossz egy szakértői vélemény. Vagyis abban a helyzetben vagyunk jelenleg is, hogy egy igazságügyi szakértői véleményről nem tudjuk megállapítani, hogy hitelt érdemlő-e, vagy sem, alkalmas-e arra, hogy bizonyíték legyen a bűntetőeljárásban. Ugyanígy nem tudjuk megmondani azt sem, hogy milyen kritériumrendszernek kellene megfelelnie. Vagyis a szakértői törvényt úgy kellene módosítani, hogy alkalmazható legyen, és megalkotni hozzá a hiányzó rendeleteket. Ezzel együtt az összes itthon alkalmazott szakértői módszer megbízhatóságát vizsgálni kellene, ösztönözni az ezzel kapcsolatos kutatásokat” – mutatott rá Dr. Nogel Mónika.

A bizonyítékok újszerű értékeléséről – az „evidenciáriusról” Dr. Orbán József PhD, tudományos munkatárs beszélt, aki kutatásaiban a Bayes valószínűségi matematikai hálókat köti össze a kriminalisztikával. Egy sokelemes, szövevényes bűncselekményben a kapcsolati hálók, híváslisták elemzésében a Bayes-hálók tudnak segíteni. Ugyanígy akár a jövőben várható eseményekkel kapcsolatban is szolgálhatnak előrejelzéssel, így azok kivédésére a rendőrség megteheti a szükséges intézkedéseket. Orbán József, a bizonyítékok valószínűségével foglalkozó matematikusként „evidenciáriusnak” nevezte el kutatási területét, amit algoritmusok, számítógépes programok, komplett informatikai rendszerek segíthetnek.

A tartalmas szakmai nap lezárásaként a távollévő terhelt elleni eljárás új szabályozásáról Dr. Somogyi Zoltán, kollégiumvezető bíró (Győri Törvényszék) beszélt, aki szintén a KRIKRI kutatója.