A délutáni programok között sor került a Kiskutatók Akadályversenyére, mely az általános iskolás, valamint a középiskolás diákok számára nyújtott játékos versengési és tanulási lehetőséget. Az Akadályverseny egyik állomása az EU-állomás volt, melynek házigazdái dr. Horváth Evelin Anna PhD hallgató és dr. Takó Dalma egyetemi tanársegéd voltak. Az állomáson Európa országairól és nevezetességeikről, valamint az Európai Unió működéséről és az általa biztosított jogokról tájékozódhattak a résztvevők, akik e témakörökhöz kapcsolódó játékos feladatok teljesítésével szerezhettek pontokat. Az EU-állomás létrehozásában a házigazdákat a Europe Direct Győr-Moson-Sopron Megyei Irodája segítette, mely szervezet ajándéktárgyakat, design elemeket, valamint kiadványokat biztosított az állomáspont számára. 

Dr. Egresi Katalin, a Jogelméleti Tanszék habilitált egyetemi docense előadásában a filozófiai gondolkodás és a digitalizáció kapcsolatától szólt. Különösen a virtuális valóság természetére, az ember helyére és etikai dilemmákra kereste a választ a kortárs filozófiai gondolkodás néhány meghatározó alakjának nézetein keresztül. A egyetemi hallgatókon kívül a számítástechnika világából is jöttek olyan érdeklődök, akiknek a kíváncsiágát felkeltette az előadás témája. Mi mondanivalója lehet egy olyan tudománynak, amely nem illeszthető be a szaktudományok közé, és alapvetően elvontnak tűnik első látásra? Meglehetősen sok tovább gondolásra ösztönző nézetet lehetett megismerni, hiszen a filozófiát kialakulása óta a valóság megismerésének vágya hajtja. Természetes, hogy a virtuális és hétköznapi világunk között kapcsolatról, illetve a technológia emberre gyakorolt hatásáról is van mit mondani a jelen kor filozófusainak.  Az előadás végén a hallgatóság soraiból érkező kérdések, hozzászólások izgalmas problémákat feszegettek, pl. az internet és az emberi kommunikáció jövője, vagy az emberi tudás átalakulása kapcsán. Egy kisebb vita és beszélgetés pedig rávilágított arra, hogy a közös gondolkodás milyen fontos szerepet játszik az ember életében.

A B3-as előadóban az üzleti élet és a vállalkozások kerültek fókuszpontba. A start-upok ismertetése (Dr. Rámháp Szabolcs) és egy egyetemi innováció "piacra pörgetésének" története (Dr. Kovács Norbert) mellett Karunk PhD hallgatója dr. Stipkovits Tamás István a cégalapítás fortélyairól és a társasági szerződések mindent eldöntő apróbetűiről tartott előadást. A prezentáció keretén belül a hallgatóság egyik szerencsés tagja a kft. létesítő okiratának kitöltésével bizonyosodhatott meg arról, hogy milyen stratégiai döntéseket kell meghozni egy gazdasági társaság "útnak indítása" során.

Mi történik, ha nem kapod meg a fizetésed? Kirúghatnak, ha várandós vagy? Végignézheti a főnököd a céges telefonon lévő családi nyaraláson készült képeket? Felismered a munkáltató diszkriminatív eljárását? A jogi kar hallgatói (Baky Boglárka, Bíró Dániel, Csillag Levente, Kovács Krisztofer, Tóvizi Patrik és Varga Vivien) színészi tehetségüket megcsillogtatva a fenti munkajogi problémákat is érintő, gyakran vitatott munkahelyi szituációk modellezésével tesztelték a közönség munkajogi ismereteit és jogérzékét.  Az esetek értékelését – a rendelkezésükre bocsátott tesztlapon, totó formájában – elsődlegesen a hallgatóságra bízták a szervezők, a Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék oktatói (dr. Nyerges Éva, dr. Trenyisán Máté, dr. Wellmann Barna Bence). Nyitott kérdés azonban nem maradt, a rendezvény zárásaként helyes munkajogi megoldással is szolgáltak az oktatók, melyet akár a hétköznapokban is sikerrel hasznosíthatnak a megjelentek.

Dr. Kelemen Roland egyetemi adjunktus arról beszélt, hogy a cyberfare state koncepciója szerint a biztonság és reziliencia szempontjából kiemelt szereplők az egyének, így azok kapcsolódásai is kitüntetett figyelmet érdemelnek. Míg a cyberfare state egyik altípusa, a smart total control cyberfare state felfogásában és biztonsági megoldásaiban az egyének és az egyének kapcsolatai, vagyis a társadalmi hálózatok felett a lehető legteljesebb felügyeletet igyekeznek kialakítani (lásd például a kínai Aranypajzs rendszert vagy a társadalmi kreditrendszert, a „halal” internet protokollt), addig a nyugati demokratikus államok esetében szükségszerűen a jogállami paradigmák tiszteletben tartása mellett kell a kibertérből és a hozzá kapcsolódó technológiákból eredő pozitív hatások melletti biztonsági kockázatokat kezelni. Az előadás ennek megfelelően kitért a két típusú - valamint hibrid jellegű - cyberfare state egyes megoldásaira, valamint a negyedik generációs hadviselés kibertéri eszközparkjának a társadalomra és az egyénekre gyakorolt hatására. Az előadást szépszámú közönség hallgatta végig, akik az előadást követően számos kérdést tettek fel az előadónak, amelynek következtében jó hangulatú párbeszéd bontakozott ki az előadó és a hallgatóság között.